Számviteli-politika
Az eredeti dokumentum: PDF megnyitása
Ez a szöveges változat automatikus karakterfelismeréssel készült; a fontos adatokat az eredeti dokumentummal is ellenőrizni kell.
1. oldal
SZÁMVITELI POLITIKA
2. oldal
Békéscsabai Fgészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsaba Wilassich sétány 4. 5600 SZÁMVITELI POLITIKA Hatályos: 2020. július 1-től 1
3. oldal
IL ASZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA 1. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény (továbbiakban: intéz- mény) számviteli politikája a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (további- akban: Sztv.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. ren- delet (továbbiakban: Áhsz.) előírásai alapján készült. 2. A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat az Áhsz. végrehajtására vonat- kozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják intézményünk sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek és feladatainak leginkább meg- felelő számviteli rendszer kialakítását, illetve működését. 3. A számviteli politika a Sztv.-ben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljá- rásokra épül, de figyelembe veszi az intézmény sajátosságait is. Ahol a Sztv. és az Áhsz. választási lehetőséget biztosít, ott a számviteli politikában meghatáro- zásra került az alkalmazandó eljárás. 4. A Sztv. 14. § (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 50. § (1) bekezdése alapján a számviteli politika részét képezik, ahhoz kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, amelyek a következők:
- — az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
- — az eszközök és a források értékelésének szabályzata,
- — az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat,
- — a pénzkezelési szabályzat.
5. Szervezetünk számviteli politikája a következő témákhoz kapcsolódóan tartal- maz előírásokat: 1. Az intézmény tevékenységének bemutatása 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3. A számviteli alapelvek alkalmazásának szabályai 4. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelősség 5. Jelentős, nem jelentős összegű hiba, lényeges szempontok 6. Az általános költségek felosztásának módszerei 7. Mérleg 8. Az eszközök és a készletgazdálkodás 9. A kibocsátott számlák alaki és tartalmi hitelességének, megbízhatóságának igazolása. 10. A könyvelés módja, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás. 6. A számviteli politika személyi hatálya kiterjed a számviteli, pénzügyi tevékeny- ség folyamatában résztvevő személyekre, feladataikra és felelősségükre. A számviteli politika tárgyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi szervezeti egységére. 2
4. oldal
II. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. Az intézmény tevékenységének bemutatása A Békéscsabai Fgészségügyi Alapellátási Intézmény főbb azonosító adatai, fel- adatai: megnevezése, székhelye ! 5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4. Kormányzati funkció: 013360 — Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatás 041233 — Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 072210 — Járóbetegek gyógyító szakellátása 072311 Fogorvosi alapellátás 072312 — Fogorvosi ügyeleti ellátás 072313 — Fogorvosi szakellátás 072420 — Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások 074032 — Ifjúság-egészségügyi gondozás 074054 — Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok 104031 Gyermekek bölcsődei ellátása 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében 104036 — Munkahelyi étkeztetés bölcsődében 104037 — Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat, tevékenységét az alapító ok- iratban foglaltak keretein belül végezheti. A gazdasági szervezettel rendelkező Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intéz- mény a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási feladatait a Feladatellátásra vonatkozó munkamegosztási rendről szóló megálla- podás (továbbiakban: megállapodás) alapján látja el. 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény alanya az ÁFA-nak. Alapító okirataik szerint az alaptevékenységeik körében ÁFA levonásra nem jogosító — tárgyi adómentes — tevékenységet és adólevonásra jogosító 596-os, 18946-os és 2796-os adókö- teles tevékenységet végeznek. Elszámolásuk az 1. pontban felsorolt kormányzati funk- ciókon történik. 3
5. oldal
Az Áfa megállapítása és bevallása az általános forgalmi adóról szóló a 2007. évi CXXVII. törvény alapján történik. Az intézmény alapítói okirata szerint nem végez vál- lalkozási tevékenységet, ezért az ÁFÁ-t nem kell megosztani alap- és vállalkozási tevé- kenység között. 3. A számviteli alapelvek alkalmazásának szabályai a) Az intézmény könyvvezetése során a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a Sztv.-ben meghatározott alapelveket kell érvényesítenie, figyelem- mel az Áhsz.-ben meghatározott sajátosságokra. b) A vállalkozás folytatásának az elve szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy az intézmény a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése, figyelembe véve a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. c) A teljesség elve szerint az intézménynek könyvelnie kell mindazon gazdasági ese- ményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. A költségvetési számvitelben a teljesség elve azt jelenti, hogy a hogy el kell számolni a naptári évre szóló költség- vetéshez kapcsolódó minden ebben az időszakban teljesült kiadást és bevételt. d) A valódiság elve szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő téte- leknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük, továbbá értékelésük meg kell, hogy feleljen a Sztv.-ben és Áhsz.-ben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó érté- kelési eljárásoknak. A valódiság elvének érvényesülését a számviteli politikához kapcsolódó két szabályzat is biztosítja: eszközök és források értékelési szabályzata, illetve az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. e) A világosság elvének teljesüléséhez az intézménynek a könyvvezetést és a beszá- molót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elké- szítenie. Ehhez mind a külső, mind a belső adatszolgáltatási és információs kötele- zettségek teljesülését szolgáló könyvvezetési és analitikus nyilvántartási rendszert szükséges működtetni. f A következetesség elve szerint a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot szükséges biztosítani. Az alapelv érvényesüléséhez a számviteli politikában foglalt szabályokat, eljárásokat következetesen kell alkalmazni. g) A folytonosság elve szerint az üzleti év (költségvetési év kezdetétől a mérleg for- dulónapjáig terjedő időtartam) nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év (költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartam) megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Sztv.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. h) Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcso- lódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 4
6. oldal
i) Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása so- rán az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év (költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartam) mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkené- seket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Az óvatosság elve érvénye- sítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. j) A bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben — a Sztv.-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. k) Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvveze- tés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. Ez az alapelv az eszközök és források értékelési szabályzatá- ban rögzített eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. D Az időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események kihatásait, ame- lyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az el- számolási időszak között megoszlik. A költségvetési számvitelben ez az alapelv nem alkalmazható. m) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv szerint a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényle- ges gazdasági tartalmuknak megfelelően — a Sztv. alapelveihez, vonatkozó előírása- ihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. n) A lényegesség elve értelmében lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerű- ség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 0) A költség - haszon összevetésének elve szerint a beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a szöveges beszámoló és kiegészítő mellékleteiben) nyil- vánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Nem alkalmazható az alapelv azon infor- mációk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja. 4. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelősség 4.1. A beszámoló formája és a könyvvezetés Az Áhsz.-ben foglalt előírások alapján a költségvetési szervek éves beszámolót ké- szítenek, valamint költségvetési és pénzügyi könyvvitelt vezetnek. 4.1.1. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési könyvvezetésadatai alapján készített részei Az éves költségvetési időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, sza- bályszerű könyvvezetéssel, folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a 5
7. oldal
könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni. Az éves költségvetési beszámoló részei: a) költségvetési jelentés, b) maradvány kimutatás, c) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztség- viselők összetételéréről A költségvetési jelentés A költségvetési jelentés az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és mó- dosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállaláso- kat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és a teljesí- tett bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmaz- za. A maradvány kimutatás A maradvány kimutatás az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt marad- ványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötele- zettséget. Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztség- viselők összetételéréről A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéré- ről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Aht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglal- koztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását... 4.1.2. Az éves költségvetési beszámoló eredményszemléletű pénzügyi könyvveze- tésadatai alapján készített részei Az éves költségvetési beszámolónak az eredményszemléletű pénzügyi könyvveze- tésadatai alapján készített részei a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevéte- lek, költségek, ráfordítások alakulását mutatják be, valamint a zárszámadás kiegészí- tő információinak elkészítését teszik lehetővé. Ide tartoznak: a) mérleg, b)eredménykimutatás, c) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és d)kiegészítő melléklet. 4.2. A mérlegkészítés időpontja A költségvetési szerveknél a költségvetési évet követő év február 25. 6
8. oldal
Az éves költségvetési beszámolót az irányító szerv részére a költségvetési évet kö- vető év február 28-ig kell megküldeni. 4.3. A számviteli politikáért való felelősség Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. Rendeletben foglaltak szerint a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért az éves költségvetési be- számoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője fele- lős. 5. Jelentős, nem jelentős összegű hiba, lényeges szempontok 5.1. Jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőr- zések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politi- kában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hi- ba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő érté- kének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot. 5.2. Nem jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző el- lenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - érté- kének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg az 100 millió forin- tot, a jelentős összegű értékhatárt. 5.3. Lényeges szempontok A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásol- ja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényeges információ, amely a vagyoni, pénzügyi helyzetet befolyásolja. A kisérté- kű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítése szem- pontjából lényeges az eszköz bekerülési értéke, nem lényeges szempont a haszná- lati idő. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szem- pontnak kell tekinteni, hogy a használatának megfelelő értéken kerüljön bemuta- tásra a mérlegben, nem lényeges szempont, hogy az értékének csökkenését milyen tényező okozta (fizikai elhasználódás, erkölcsi elavulás, megsemmisülés, stb.). Terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentős arányt jelent, ha a terven fe- lüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenést eléri, nem jelentős, ha alat- ta marad. Megbízható és valós összképet befolyásoló lényeges információk a szervezeti vál- tozások, (amennyiben ez a gazdálkodást érinti), szokásos és rendkívüli események minősítse (a lényeges változás megítélése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, döntéstől függően a számviteli politikában a változásokat át kell vezetni), értéke- lési módok változása. 7
9. oldal
6. Az általános költségek felosztásának módszerei A felmerüléskor
- — közvetlenül szakfeladatokra terhelhető (elszámolható) folyó kiadásokat a 7.
, Szakfeladatok" számlaosztályban, ,
- — a közvetetten elszámolható folyó kiadásokat a 6. , Általános költségek" szám-
laosztályban kell elszámolni. A 6. számlaosztályban intézményünk nem könyvel. 7. Mérleg A költségvetési szerv egy adott időpontban (mérleg fordulónapján) meglévő vagyoni helyzetét mutatja be az a 4/2013. (I.11) Korm. rendelet 5. számú mellékletében előírt formában és szerkezetben. Eszközök A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven — a hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven — túl szolgálja. I. Immateriális javak: 1. Vagyoni értékű jogok 2. Szellemi termékek 3. Immateriális javak értékhelyesbítése Vagyoni értékű jogok Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különö- sen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasz- nálási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő ja- vak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossá- ga révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függet- lenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. Immateriális javak értékhelyesbítése Az intézmény az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést. 8
10. oldal
II. Tárgyi eszközök: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek 3. Tenyészállatok 4. Beruházások, felújítások 5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterüle- tet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatá- nak előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek A gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az intézmény feladatellátását biztosító aktivált egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyvitel-technikai, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és akti- vált beruházásokat, felújításokat. Járművek Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helye- zett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áru- szállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken vég- zett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Tenyészállatok Az intézmény tenyészállatokkal nem rendelkezik. Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már haszná- latba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülé- si értékét. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Az intézmény a tárgyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedések 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9
11. oldal
Az intézmény a befektetett pénzügyi eszköz számlacsoportot nem használja, ezért nem is alkalmaz értékhelyesbítést. TV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 1. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 2. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése Az Áhsz. alapján megszűnt az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott és a vagyonkezelésbe vett eszközök elnevezésű mérlegcsoport, az új mérlegben külön mérlegcsoportban csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket lehet kimu- tatni akkor, ha államháztartáson kívüli szervezet részére történik a vagyonkezelésbe adás. Az államháztartáson belüli szervezetnek vagyonkezelésbe átadott eszközök csak a , 0"-ás számlaosztályban mutathatók ki, az üzemeltetési, bérleti szerződés keretében átadott, illetve a vagyonkezelésbe vett eszközök a tárgyi eszközök között szerepelnek. Az intézmény nem rendelkezik koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökkel. B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet 1 éven belüli idő- tartamon belül szolgáló eszközöket lehet kimutatni. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó be- fektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, ren- deltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell. I. Készletek 1. Vásárolt készletek 2. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek 3. Egyéb készletek 4. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek 5. Növendék-, hízó és egyéb állatok A készletek az intézmény tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök:
- — amelyeket a működés, üzemeltetés, szakmai feladat ellátása, az értékesíten-
dő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak fel- használni (anyagok),
- — amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában
vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék),
- — amit értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között
változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat. A készletek között kell kimutatni továbbá:
- — használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket — függetlenül azok beszerzési
árától, illetve előállítási költségétől —, amelyek a gazdálkodó szerv tevékenysé- 10
12. oldal
gét legfeljebb egy évig szolgálják (Pl. szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha),
- azokat az eszközöket, amelyeket követelések fejében (immateriális javak,
tárgyi eszközök, készletek) értékesítési céllal vettek át. Vásárolt készletként kell kimutatni az anyagok (élelmiszerek, gyógyszerek, vegysze- rek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb a Sztv. 28. § (3) bekez- dés a) pontja szerinti készletek, az áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgálta- tások, követelés fejében átvett eszközök, készletek és értékesítési céllal átsorolt eszkö- zöket. Az intézmény a vásárolt készletek közül élelmiszerrel rendelkezik csak, a bölcsődei ellátás miatt. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy va- gyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Aht.) 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorol- tak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használat- ból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe. Egyéb készletek A mérlegben az egyéb készletek között kell szerepeltetni az állami tartalékolási, inter- venciós, védelmi és biztonsági célú készleteket. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek fel- dolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. II. Értékpapírok 1. Nem tartós részesedések 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az Intézmények értékpapírokkal nem rendelkeznek. C) Pénzeszközök I. Hosszú lejáratú betétek II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek III. Forintszámlák IV. Devizaszámlák V. Idegen pénzeszközök 11
13. oldal
A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú — a mérleg fordu- lónapját követő költségvetési éven túl lejáró — betéteket, a pénztárakat, csekkeket, be- tétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá a 49. § szerinti ide- gen pénzeszközöket. A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzfor- galmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. D) Követelések I. Költségvetési évben esedékes követelések 1. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire, államháztartáson belülről 2. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevéte- leire államháztartáson belülről 3. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre 4. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre 5. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre 6. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre 7. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre 8. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre II. Költségvetési évet követően esedékes követelések 1. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú támogatások be- vételeire államháztartáson belülről 2. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről 3. Költségvetési évet követően esedékes követelések közhatalmi bevételre 4. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre 5. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási bevételre 6. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú átvett pénzesz- közre 7. Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénz- eszközre 8. Költségvetési évet követően esedékes követelések finanszírozási bevételekre III. Követelés jellegű sajátos elszámolások 1. Adott előlegek 2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3. Más által beszedett bevételek elszámolása 4. Forgótőke elszámolása 12
14. oldal
5. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámo- lása 6. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtéríté- sének elszámolása 7. Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások el- számolása A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcso- lódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Aht. 97. §- a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségveté- Si évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a követelések között tartalmazza a 48. § (8) bekezdése szerinti követelés jellegű sajátos elszámolásokat is. E) Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások F) Aktív időbeli elhatárolások 1. Eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemlé- letű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatá- rolását és a halasztott ráfordításokat. A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg for- dulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordu- lónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költség- ként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Sztv. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni. Források A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, a 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számla- vezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív időbeli elhatárolásokat. G) Saját tőke I. — Nemzeti vagyon induláskori értéke II. Nemzeti vagyon változásai III. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai IV. Felhalmozott eredmény 13
15. oldal
V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása VI. Mérleg szerinti eredmény A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét és változásait, a nemzeti vagyon változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt. A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a 2014. január 1- jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását — ide nem értve a tulajdonosi joggya- korló szervezeteket—, valamint a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A—49/B. § szerinti változásait kell kimutatni. A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet. A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbií- tés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhe- lyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredmény-kimutatásban ilyen címen ki- mutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni H) Kötelezettségek I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek 1. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra 2. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra 3. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra 4. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira 5. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra 6. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra 7. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek felújításokra 8. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadá- sokra 9. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek 1. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra 2. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő já- rulékokra és szociális hozzájárulási adóra 3. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra 4. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek ellátottak pénzbeli jutta- tásaira 5. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb működési célú ki- adásokra 6. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek beruházásokra 14
16. oldal
7. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek felújításokra 8. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra 9. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 1. Kapott előlegek 2. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása 3. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása 4. Forgótőke elszámolása (Kincstár) 5. Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség el- számolása 6. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérí- tésének elszámolása 7. Munkáltató által korengedményes nyugdíjhoz megfizetett hozzájárulás elszá- molása A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kap- csolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségválla- lásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénz- ügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költ- ségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a 48. § (10) bekezdése szerinti kötelezett- ség jellegű sajátos elszámolásokat is. D) Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások J) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások K) Passzív időbeli elhatárolások 1. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott eredményszemléletű bevételek A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszem- léletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérlegforduló napja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemlé- letű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak ered- ményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Sztv. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások be- vételei államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök 15
17. oldal
rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlá- zásra. A mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Sztv. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Sztv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni. 8. Az eszközök és a készletgazdálkodás 8.1. Az eszközök bekerülési értéke A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Sztv. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 194-át, de legalább a százezer forintot. A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immate- riális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási szám- lákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok érté- két növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett fel- újítás értéke. A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett — előzetesen felszámí- tott általános forgalmi adót nem tartalmazó — összeg. A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg. A kapott előlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett — előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összeg. A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege. 8.2. Beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgy eszköz üzembe helye- zési dokumentálása Mind a saját előállítású, mind a külső szállítótói beszerzett immateriális jószág és tár- gyi eszköz üzembe helyezéséről (használatbavételéről) a FORRÁS SOL könyvelési program tárgyi eszköz moduljából előállított üzembe helyezési okmányt kell használ- ni. Az üzembe helyezési okmányról nyilvántartást kell vezetni. A Sztv. 52. § (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szoká- sos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. Ez az időpont az intézmény által a , Mennyiségi nyilvántartásba bevételezendő eszkö- zök" elnevezésű nyomtatványon szereplő dátum. Ezt a nyomtatványt az intézmény a 16
18. oldal
számlával együtt köteles a gazdasági szervezet részére megküldeni, a bevételezés sza- bályos végrehajtása végett. Fenti nyomtatvány jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi. Az üzembe helyezési okmánynak a következő adatokat kell tartalmaznia:
- — Az eszköz megnevezése és azonosító száma
- — Üzembe helyezési okmány kelte, száma
- — A beruházás megvalósításának módja
- — Az eszköz üzemeltetésének helye
- — Az üzembe helyezés időpontja
Az üzembe helyezés megtörténtének dokumentálásáért és a nyilvántartás vezetéséért a gazdasági vezető a felelős. 8.3. Készletgazdálkodás Az intézmény a bölcsődei ellátás révén rendelkezik készlettel, mégpedig vásárolt kész- lettel, az élelmiszer beszerzésből kifolyólag. A mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni a vásárolt készleteket. A készletek nyilvántartása: A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket. A készlet érték változásának nyilvántartására az intézmény Készletkezelő programot használ, amely alapján a készlet állomány záró értékét meghatározza. A programon kívül intézményünk egy ún. Készletek leltárfelvételi íve nyomtatványt is vezet, amely alapján negyedévente összesítő elszámolást végeznek az intézménynél nyilvántartott vásárolt készletekről. A készletek nyilvántartása tartalmazza legalább: a) a készletek azonosításához szükséges adatokat, b) a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, c) a bizonylattal alátámasztott készletmozgások megnevezését, dátumát, mennyisé- gét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat, e) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni készletek állományváltozásainak elszámolását. Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a leltári különbözetek elszámolá- sát, az eltérések okainak kivizsgálását. A készletek beszerzési áron kerülnek nyilvántartásra, mérlegelt átalagár megállapítá- sának módszerével kerülnek felhasználásra. 8.4. Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, az értékhelyesbítés lehetősége Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell el- számolni. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű 17
19. oldal
tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolható. Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa
- — vagyoni értékű jogoknál 1694 vagy a tervezett használati idő alapján megállapított
lineáris kulcs,
- — szellemi termékeknél 3394.
A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadó- ról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti ér- tékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, jár- művek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. Az Áhsz. 17. § (5) bekezdése, illetve a Sztv. 53. § (1) bekezdése b) és c) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha
- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan
lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisü- lés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, il- letve használhatatlan;
- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyál-
talán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének meg- felelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsök- kenés elszámolása után - ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölé- sével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jó- szágnál, tárgyi eszköznél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának alapjául szolgáló írásos dokumentumok (bizonylatok) elkészítéséért a gazdasági szervezet felelős. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Sztv. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Sztv. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelen- tősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 1094-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. 18
20. oldal
8.5. Maradványérték meghatározása A Sztv. 3. § (4) bekezdés 6. pontja alapján maradványérték: a rendeltetésszerű hasz- nálatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában — a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében — az eszköz meghatározott, a hasznos élet- tartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla a maradványérték, ha annak ér- téke valószínűsíthetően nem jelentős. Nem jelentős a maradványérték, ha annak összege a bekerülési érték 10 96-át nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint. A maradványérték megállapításánál figyelemmel kell lenni az Áhsz. 17. § (4) bekez- désében leírtakra, miszerint ,, A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, be- rendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni". A megállapított maradványértéket fel kell jegyezni
- az analitikus nyilvántartásban és
- az üzembe helyezési okmányon.
8.6. Az eszközök és források értékelése Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. Intézményünk nem él a csoportos nyilvántar- tás, értékelés lehetőségével. A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell ki- mutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, nö- velve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásá- rolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesz- téssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszá- molt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. 19
21. oldal
9. A kibocsátott számlák alaki és tartalmi hitelességének, megbízhatóságá- nak igazolása A Sztv. 167. § (3) bekezdése a gazdálkodóra bízza, hogy a számla, az egyszerűsített számla, illetve az egyéb számviteli (belső) bizonylat hitelességének biztosítására mi- lyen eljárást választ. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján szervezetünknél kialakí- tott eljárás a következő:
- — a termékértékesítésről, a szolgáltatásról - a számlázáshoz szükséges, a számlázá-
Si rendszer által mért, illetve számított vagy a számlázási rendszerbe bevitt el- lenőrzött alapadatok alapján - számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, fo- lyamatosan és nagy tömegben történő számlakiállítás [tehát a továbbiakban is hi- telesnek és megbízhatónak tekinthető a hatályos Szt. 167. §-ának (4) bekezdése alapján kibocsátott bizonylat];
- —— a más jogszabály által előírt, meghatározott, a számla, az egyszerűsített számla,
az egyéb számviteli bizonylat hitelességének biztosítására szolgáló eljárás [számlakiállítással, számlázással kapcsolatos szabályokat jellemzően az általá- nos forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény, valamint az e jogszabályok felhatalmazása alapján ki- adott, a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításá- ról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet állapít meg]; —- — a számlán, az egyszerűsített számlán feltüntetett nyilatkozat, miszerint a bizony- lat az adóhatóság által bevizsgált és engedélyezett számítógépes számlakészítő programmal (szoftverrel) készült; —- — továbbra is alkalmazható megoldás a számviteli bizonylatok alaki és tartalmi hi- telességének biztosítására - a fentieken kívül - a bizonylatnak a számviteli tör- vény 167. §-ának módosított (3) bekezdése szerinti, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Ptk. szerinti képviseletet is), vagy a gazdálkodó bel- ső szabályzatában erre külön feljogosított személy általi aláírása. Az elektronikus dokumentumok, iratok akkor fogadhatók el számviteli bizonylat- ként, ha azok az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biz- tonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel vannak ellátva, továbbá megfelel- nek a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak. Az elekt- ronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hite- lességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.) 10. A könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás A Sztv. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint a könyvviteli elszámolást közvet- lenül alátámasztó bizonylat alaki és tartalmi kellékei között szerepelnie kell a köny- velés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozásnak. Ennek a törvényi előírásnak szervezetünk közvetetten, a FORRÁS SOL könyvviteli szoftver által alkalmazott az adott könyvviteli számláknak (a könyvelési tételnek) egyértelműen megfeleltethető kódok (kódrendszerek), azonosítók segítségével tesz eleget. 20
22. oldal
11. A gazdasági szervezet dolgozóinak bér és munkaadói járulék megoszlása az általuk könyvelt intézmények között A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény gazdasági feladatain kívül még 10 intézmény gazdasági szervezetének feladatait is ellátja. A feladat ellátásra vonatkozóan a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény feladatellátásra vonatkozó munka- megosztási rendről szóló megállapodást kötött a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekkel. A Feladatellátásra vonatkozó munkamegosztási rendről szóló megállapodás (to- vábbiakban: megállapodás) alapja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 165/2015.(III. 26.) közgy. határozata, valamint a 608/2015. (XI. 25.) közgy. határozat 13. pontja. A feladatellátásra vonatokozó munkamegosztási rendről szóló megállapodásban szereplő munkamegosztás a gazdasági szervezet és a saját gaz- dasági szervezettel rendelkező intézményre is vonatkozik. A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény részére az Ávr 9. § alapján az elő- irányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási, továbbá működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatainak ellátására Békés- csaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény gazdasági szervezetét jelölte ki. A gazdasági szervezet feladatait 10 fő látja el:
- — 1 fő gazdasági vezető
- — 2 fő munkaügyi feladatok elvégésért felelős munkatárs
- — 1 fő pénztáros
- — 6 fő pénzügyi, könyvelési és eszköznyilvántartásért felelős munkatárs
Fenti gazdasági szervezet a következő intézmények tekintetében látja el a gazdálkodási, könyvelési, beszámolási feladatokat:
- — Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény
- — Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
- — Békéscsabai Életfa Idősek Otthona
- — Békéscsabai Tündérkert Óvoda
- — Hajnal-Lenkey-Jázmin u. ÁMK
- — Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda
- —. Lencsési Óvoda
- — Mackó-Kuckó Óvoda
- — Penza Lakótelepi és Dr. Becsey O. Utcai Óvoda
- — Százszorszép Művészeti Bázisóvoda
- — Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda
A megosztott feladat ellátás szükségessé teszi a gazdasági szervezet bérköltségeinek szétosztását az egyes intézmények és kormányzati funkciók között. A megosztás alapjául az intézmények könyvelési tételszámait vettük figyelembe. A gazdasági dolgozók bérének és járulékának megosztására 2020. 01. 01-től az alábbi arányszámok szerint kerül sor a 2018. évi átlagos könyvelési tételszámok szerint. 21
23. oldal
A gazdasági szervezet dolgozóinak esetlegesen egyéb állami támogatásból finanszíro- zott személyi juttatásai nem kerülnek szétosztásra az intézmények között, azok a Békés- csabai Egészségügyi Alapellátási Intézménynél kerülnek kimutatásra. (pl. kompenzáció, szociális pótlék). Az óvodák esetében az intézmények számát használtuk a tovább bontás alapjául, a költ- ségek a 091140 Ovoda működtetése kormányzati funkción kerülnek elszámolásra. Átlagos intézményi könyvelési tételszámok Tételszámok Intézmény (db) 96-os arány Békéscsabai Családsegítő és Gyermek- 112 548 16,9696 jóléti Központ Békéscsabai Életfa Idősek Otthona 74 703 11,26926 Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási 252 122 37,9996 Intézmény Békéscsabai Tündérkert Óvoda 28 000 Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai ÁMK. 38 678 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 22 602 32 745 Mackó-Kuckó Óvoda 24 032 33,7996 Penza Lakótelepi és Dr. Becsey O. Ut- 22 174 Cai Óvoda Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 21531 Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi 34451 Óvoda lösszsen 663586] 10096 22
24. oldal
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a számviteli politika 2020. július 1-től lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a korábban hatályos számviteli politika hatályát veszti. Az intézményvezetőnek kell gondoskodni, hogy a számviteli politikában foglalt előírá- sokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzat 7. számú mellék- letében szereplő megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés nap- jával egyidejűleg. Az érintett dolgozók munkaköri leírásában szerepeltetni kell a számviteli politikában nevesített felelősségi, hatás és jogköröket, melyek elkészítéséért intézményvezető a fe- lelős. A számviteli politika kiadásra került és megtalálható: 1) intézményvezető 2) gazdasági szervezet Békéscsaba, 2020. június 30. Költségvetési szerv vezetője Gazdasági vezető 23
25. oldal
1. melléklet Megismerési nyilatkozat A számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. 24
26. oldal
2. melléklet HONA, 3 S AGGKÉRE Szy SZENES TEISAPESEKEEE es ÖEYEYZT FON ERSZ ZOT STAT TESLA NYZ AZTÁN] ii Mennyiségi nyilvántartásba bevételezendő eszközök " ós b szama TEST TT] 1 1
- , AZ eszköz megviyélése I TTÉTYÉSZ PENGE ETTE BAJÁT]
, gyári száma; eszközzségört. . 11 ho A EB áták ! est ee : j í 1 Él Hi i H E YA YYzE KEYS easssoss nono OSTTTTA Et ESETHEZ PAZTOKAR SAGAN i H i Í b] P.s ; !: . DŐL se si Aláírás, e Elton] sast ZASYASA AKA EAKASAKASASNPSO KANCA ANOK Láz EASÉRANÉSLO8 b Mélnnyiségi nyilvántartásba bevételezendő eszközök — ! hl száma ford ót aegnevétésel . 1 1 1 t i 77 Az sszkör megnevezése TETT TETáEG ps ETT TB] : gyári szánta, eszközgsoport 5 1 227999. 17 zárák 179812. érték Et Et ks ESC KOAZSASÍSOKAKSÉS MAAA és ! ! ! ! jogesetet sogzoeszasoeTASTASAAEN KERZSAALAON KAGAZZAEYOEKTKT TORNA T mé EAT i 1 1 1 i FESZES azexreszszemvonoznsza sas EESRREK EEPEEEZST E KEK s ! H a ES ESASNENÉRKSE fEsEKESÁYZARAAÁS IGAENSZKAÁSAPEÁKDAÁNOBNS SORAN EAK SÉLAANANAAASNNÉ ! EA TRE s b PA Dátum, s hab zelési. Alálrás. , edzel sel 25