Eszközök-és-Források-értékelésének-szabályzata
Az eredeti dokumentum: PDF megnyitása
Ez a szöveges változat automatikus karakterfelismeréssel készült; a fontos adatokat az eredeti dokumentummal is ellenőrizni kell.
1. oldal
, ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA
2. oldal
Békéscsabai Fgészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsaba Wlassics sétány 4. 5600 ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA Hatályos: 2020. július 1-től 1
3. oldal
L AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATÁNAK CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA 1. Az eszközök és források értékelési szabályzatának (továbbiakban: szabályzat) célja, hogy hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ahsz.) előírásai alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény (továbbiakban: intézmény) eszközeinek és forrásainak mérlegértékét rögzíti. Valamint tájékoztatást nyújtson a belső és külső ellenőrzésszámára az intézmény könyvvezetési és költségvetési beszámoló készítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatról. 2. Az értékelési szabályzat a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:
- . Általános értékelési szabályokhoz
- — Az eszközök értékelésének szabályaihoz;
-— — Az eszközök bekerülési értékének tartalmához;
- — Térítésmentesen átvett eszközök, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a
többletként fellelt eszközök, valamint a követelések fejében átvett eszközök értékeléséhez;
- Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének
meghatározásához; -— — Az egyes eszközök értékeléséhez; -— — Az egyes források értékeléséhez. 3. A szabályzat hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény nyilvántartásában szereplő eszközökre és forrásokra. 4. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve ellentmondó körülmény, tényező nem áll fenn. 5. A szabályzat összeállítása során figyelemmel kell lenni a Számviteli Politika előírásaira, valamint a következetesség, a lényegesség és a világosság elvére is. 6. Az Áhsz. előírásai alapján a mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat értékelni kell, mely értékelés a mérlegtételek valódiságát biztosítja. 7. Az intézmény az eszközeit és forrásait:
- a szabályzatban foglaltak szerint minősíti,
- azitt leírt értékelési elvek szerint veszi fel a nyilvántartásokba,
—- a mérlegben a — Leltározási-, leltárkészítési és a selejtezési szabályzatban leírtak szerint — leltározással, egyeztetéssel végrehajtott ellenőrzés után, a szabályzatban foglaltak szerint egyedi értékelés után szerepelteti. 8. A szabályzat főbb irányainak meghatározásáért, valamint annak végrehajtásáért, elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény intézményvezetője és a gazdasági vezető felelősek. 2
4. oldal
II. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYOK 1. Az Áhsz. 50. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait, b) a követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, a dokumentálásának szabályait, c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, a dokumentálásának szabályait, d) a vagyonkezelésbe adott/kapott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. 2. A rendelkezésre álló, illetve a működés során beszerzett eszközök — tárgyi eszköz, illetve készlet közé történő — besorolása a bevételezést végző Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény részéről történik. 3. A megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges — a mérleg egyes tételeihez kapcsolódó — értékelési feladatokat a tárgyévet követő év január 31-ig kell elvégezni. 4. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan — legalább egy éven túl — jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. Az értékelési elvek megváltoztatása esetén a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat írásban dokumentálni kell. 5. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell a leltározási szabályzatban foglaltak szerint. Az intézmény a különböző időpontokban beszerzett, előállított, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél is minden esetben az egyedi beszerzési áron tartja nyilván és leltározza eszközeit és kötelezettségeit, nem alkalmaz sem átlagos beszerzési (előállítási) árat, sem FIFO módszerrel történő értékelést. 6. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, mérlegkészítés napjáig bekövetkezett és ismertté vált. 7. Az intézmény értékhelyesbítést nem alkalmaz. 3
5. oldal
III. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket a bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt az alkalmazott leírásokkal, növelve a visszaírás összegével. Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetet terven felüli értékcsökkenésként, vagy értékvesztésként kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. 1. Az eszközök bekerülési értéke Vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Sztv. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A vásárolt, valaki által korábban már előállított terméknél a bekerülési érték a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítási költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) csak torzítanák ezt az értéket. A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Sztv. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 194-át, de legalább a százezer forintot. A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. A vagyonkezelésbe vett eszközök — ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog 4
6. oldal
vásárlásával, saját előállítással keletkezik — bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie. A tulajdonosnál — az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél — az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélküly átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege. A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Sztv. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke. A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Sztv. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték. Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek:
- — az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének
megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, 5
7. oldal
- — az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,
- — az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Az eszközök előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni:
- — a közvetlen anyagköltséget,
- — — a közvetlen bérköltséget,
- — — a közvetlen bérek járulékait,
- — az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költsége, közvetlen gépköltség).
Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ilyenek pl. gépköltségek, kamatköltségek, egyéb általános költségek. Az intézmény azoknak az elvégzett, nyújtott szolgáltatásoknak a bekerülési értékét állapítja meg, melye alapító okirata szerinti tevékenységének végzése során valósít meg, hanem egyedi szerződéskötés alapján teljesít szerződéses partnere részére. Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékét az önköltség számítási szabályzat szerint kell megállapítani és dokumentálni. A befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatás előállítási költségét befejezetlen termelésként kell a könyvekben tárgynegyedév végén nyilvántartásba venni, majd a negyedéves mérlegjelentés elkészítését követően kivezetni. A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett — előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összeg. A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg. A kapott előlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett — előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összeg. A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege. 2. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése a) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. b) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett eszközöket — földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok — kell kimutatni, amelyek tartósan —közvetlenül vagy közvetett módon
- szolgálják az intézmény tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és
felújítására adott előlegek, beruházások összegét, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. c) A 200 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) tárgyi eszközök bekerülési értékét az intézmény a következőképpen szabályozza: Amennyiben a kisértékű tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási nettó értéke az 10.000.-Ft-ot eléri, abban az esetben a kis értékű tárgyi eszközt be 6
8. oldal
kell vételezni a Forrás SOL program eszköz moduljába, ha a nettó beszerzési vagy előállítási érték az 10.000.-Ft-ot nem éri el abban az esetben az eszközről a gazdasági szervezettel nem rendelkező szervezet köteles analitikus nyilvántartást vezetni. A — bevételezett eszközökre a beszerzéssel egyidejűleg terv — szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. d) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatnia az intézménynek azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy felügyelete alá tartozó intézménye üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. e) A számviteli törvény előírásának megfelelően a tárgyi eszközök esetében külön kell minősíteni a felújítási és karbantartási kiadásokat. A minősítés elvégzése kötelező, mivel kihatással van a tárgyi eszközök értékére és értékcsökkenésére. 3. A térítésmentes munkával létrehozott eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközök értékelése a) A térítésmentes munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket (a befektetett pénzügyi eszközök kivételével) az állományba vétel időpontjában érvényes forgalmi (piaci) értéken kell értékelni. b) A térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket piaci értékén kell felvenni. c) Amennyiben az eszköz térítésnélküli átadás-átvétele államháztartási szervek között történik, az átvevő költségvetési szervnek az adott eszközt az átadó által közölt — az átadó könyveiben szereplő — bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig — az átadónál időarányosan
- elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
4. Vásárolt készletek értékelése a) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. b) A vásárolt készletek esetében az intézmény a mérlegelt átlagár elv szerinti eljárást alkalmazza. c) A készleteket az analitikus nyilvántartásokban egyedileg azonosítható csoportokban kell nyilvántartani és értékelni. 5. Pénzeszközök értékelése a) mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. b) A devizaszámlán lévő devizakészlet mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, az Áht. 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. c) Az intézmény nem rendelkezik devizaszámlával. 7
9. oldal
6. Követelések értékelése a) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. b) A mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján előírt befizetési kötelezettségek beszedéseit, az intézmény által teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó, behajthatatlannak nem minősített, általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igényeket, valamint rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. c) A követelés értékelése során a vevő minősítése alapján a beszámolása szerinti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél kell értékvesztést elszámolni. d) A vevő (adós) minősítése során vizsgálni szükséges:
- — a fizetőképességét, likviditási helyzetét és annak tartósságát,
- — a vonatkozó szerződés alapján van e lehetőség a garancia érvényesítésére,
- — csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak e vele szemben, ha igen akkor a
követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. 7. Aktív időbeli elhatárolások értékelése A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. IV. A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI A mérlegben a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, az Áhsz. 48. § bekezdése szerinti egyéb sajátos forrás oldali elszámolásokat és a passzív időbeli elhatárolásokat. 1. Saját tőke a) A saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközözök értékhelyesbítésének forrást és a mérlegszerinti eredményt. A saját tőke elemeit a számviteli bizonylatok, vagy más okiratok tartalma szerint kell minősíteni, értékelni. b) A nemzeti vagyon induláskori értékeként a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni, amely szerint a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök Áhsz. 15.§ (2) - (3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A - 49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni. 2. Kötelezettségek A mérlegben a kötelezettségeket a költségvetési évben és a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza az Áhsz. 48. § (10) bekezdése szerinti kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is. A fizetési kötelezettségek minősítésénél azt kell figyelembe venni, hogy a teljesülés tárgyévben, vagy a tárgy évet követő évben esedékes. 8
10. oldal
3. Sajátos forrásoldali elszámolások A sajátos forrásoldali elszámolásokat a számviteli bizonylatok tartalma szerint kell minősíteni, értékelni. 4. Passzív időbeli elhatárolások A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken kell kimutatni. V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSÉNEK, ÉRTÉKVESZTÉSÉNEK, ÉRTÉKHELYESBÍTÉSÉNEK ELSZAMOLÁSA 1. Terv szerinti értékcsökkenés Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközök után kell elszámolni. A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt az intézmény időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az értékcsökkenésre a Sztv. 52. § (1), (2) és (5)—(7) bekezdését kell alkalmazni. A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa a) vagyoni értékű jogoknál 1694 vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b)szellemi termékeknél 3394. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. 9
11. oldal
2. "Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti
értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;
- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan
lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység — változása miatt feleslegessé vál, vagy —megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
- a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy
egyáltalán nem érvényesíthető;
- — a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy
megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Sztv. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. 3. Értékvesztés A Sztv.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Amennyiben az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni. Az értékvesztés elszámolására a Sztv. 54—56. §—át kell alkalmazni. Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Sztv. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10946-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. 4. A kis összegű követelések értékvesztése elszámolásának szabályai a) Kis összegű követelésnek kell tekinteni a számviteli politikában meghatározott értéket meg nem haladó adós és vevő követelést. A kisösszegű követelésekről év végén kigyűjtés alapján külön nyilvántartást kell készíteni. b) A kis összegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára — a követelések együttes minősítése alapján — az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kell meghatározni. c) Ebben az esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a kis összegű követelések — hasonló módon megállapított — értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet — előjelének megfelelően — a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. 10
12. oldal
5. Értékhelyesbítés Az eszközök értékhelyesbítésére az Sztv. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)—9) bekezdését kell alkalmazni. Amennyiben az intézmény tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (visszaírás utáni) könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a (visszaírás utáni) könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül értékelési tartalékként kimutatható. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Az intézmény az Áhsz-ben biztosított lehetőséggel élve az értékhelyesbítés és visszaírás szabályait nem alkalmazza. 11
13. oldal
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat 2020. július 1. napján lép hatályba. A költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodni arról, hogy az eszközök és források értékelésnek szabályzatában foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzat 7. számú mellékletében szereplő megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Az érintett dolgozók munkaköri leírásában szerepeltetni kell az eszközök és források értékelésnek szabályzatában nevesített felelősségi, hatás és jogköröket, melyek elkészítéséért költségvetési szerv vezetője a felelős. Az eszközök és források értékelésnek szabályzata kiadásra került és megtalálható: 1) intézményvezető 2) gazdasági szervezet Békéscsaba, 2020. június 30. Költségvetési szerv vezetője Gazdasági vezető 12
14. oldal
1. melléklet Megismerési nyilatkozat Az eszközök és források értékelésének szabályzatában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. 13