BCS_EÜ_ALAPELL_INT_BELSŐ_KONTROLLR_SZAB-1
Az eredeti dokumentum: PDF megnyitása
Ez a szöveges változat automatikus karakterfelismeréssel készült; a fontos adatokat az eredeti dokumentummal is ellenőrizni kell.
1. oldal
BÉKÉSCSBA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
BÉKÉSCSABAI EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZMÉNY
BÉKÉSCSABA WLASSICS SÉTÁNY 4. BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZAT Érvényes: 2020. július 01-től
2. oldal
BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZAT A Békéscsabai Fgészségügyi Alapellátási Intézmény (Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) költségvetési szerv (a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerve), kontrolltevékenységének szabályzatát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Aht), a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint a minisztériumok által kiadott irányelvek, útmutatók alapján a következők szerint határozom meg. I. ALTALANOS RÉSZ 1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény (5600 Békéscsaba Wlassics sétány 4.) meghatározza és kialakítsa a szervezeten belül a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, továbbá a nyomon követési (monitoring) rendszer részletszabályait. Ezen túlmenően biztosítsa a pénzeszközökkel, a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. 2. A szabályzat hatálya A Belső kontrollrendszer szabályzat hatálya kiterjed a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény költségvetési szervre. 3. Jogszabályok jegyzéke Hszt. 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról Pkbt. 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről Hjt. 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról Btk. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Szabs. tv. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről Infotv. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Ajbt. 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról Áht. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról Kttv. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
3. oldal
Ksztv. 2010. évi XLIII. törvény központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2009. évi CLIX. törvény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról Ákr. 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról Kjt. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről Intr. 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről Áhsz. 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről Stratr. 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról Bkr. 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről Ávr. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról törvény végrehajtásáról NYVSZ- 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és statútum bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
4. oldal
KAP- Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december rendelet 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 4. Fogalmak a szabályzatban Belső kontroll koordinátor: a Bkr. 7. § (4) bekezdése alapján az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására kijelölt szervezeti felelős. Amelyik szervezetben van integritás tanácsadó, ott azonos az integritás tanácsadóval. Belső kontrollrendszer: a szervezeti célok megvalósítását segítő eszközök összessége. Egymásra épülő és egymást kiegészítő elemei a kontrollkörnyezet, az integrált kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs- és kommunikációs rendszer valamint a monitoring. Bűncselekmény: a Btk. által szankcionált cselekmény. Bizonytalanság: jövőbeni eseményekkel kapcsolatos információhiány. Csoportfacilitátor: csoporton belüli folyamatok segítője. Csoportmunka: transzformatív változás elérésére irányuló beavatkozási stratégia. Dialógus: olyan csoportos kommunikációs mód, amelyben minden csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A konszenzushoz való eljutás előfeltétele. Egyenes szándék: olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja. Ellenőrzési nyomvonal: a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Eshetőleges szándék: olyan magatartás, melynek következményeibe tanúsítója belenyugszik. Etikai vétség: valamely etikai kódex — például a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe vagy a Magyar Rendvédelmi Kar Hivatásetikai Kódexe — által szankcionált cselekmény. Facilitátor: folyamatsegítő. Fegyelmi vétség: foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvény (pl.: Kttv., Áttv., Hszt., Hjt.) által szankcionált cselekmény. Folyamat: a szervezet által végrehajtott tevékenységsor. Általában technikai változásokat létrehozó folyamatokat értünk alatta, de vannak transzformatív változásokat létrehozó folyamatok is. Folyamatfacilitátor: a szervezeten belüli — transzformatív változásra irányuló — folyamatok segítője. Folyamatgazda: az adott folyamatleírás létrehozásáért felelős személy, aki általában is felel a folyamat kialakításáért, dokumentálásáért és fejlesztéséért. Folyamatleírás: a folyamattal kapcsolatos összes lényeges információ, valamint a
5. oldal
folyamatba tartozó tevékenységek lépésenkénti leírása. Folyamatmenedzser: folyamatmenedzsment feladatokat ellátó szakember. Többek között szervezi a szervezeti folyamatok azonosítását és leírását is. Folyamatmenedzsment: a szervezeti folyamatok és a szervezet állandó hozzáillesztése a külső igényekhez és a tágabb értelemben vett környezeti elvárásokhoz. Folyamattérkép: a szervezeti célok, valamint a szervezeti fő- és részfolyamatok egymás közötti kapcsolatrendszerének leírása és szemléltetése. Folyamatábra: szimbólumsorozat, amely leírja hogyan, milyen logikai sorrendben és lépésekben kell egy adott tevékenységet, feladatot elvégezni. Főfolyamat: a szervezet által végzett tevékenységek legnagyobb csoportjai, általában szervezeti — külső és belső — funkciókkal azonosítható. Folyamatábrában általában nem lehetséges megjeleníteni. Gondatlanság: olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Hanyag gondatlanság: olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Hatósági eljárás: Ket. szerinti eljárás. Hiányosság: valamely követelménynek vagy elvárásnak való meg nem felelés. Információs és kommunikációs rendszer: a szervezeten belüli vertikális és horizontális, valamint formális és informális, információs (egyirányú) és kommunikációs (kétirányú) információtovábbítási csatornák rendszere. Integrált kockázatkezelési folyamat: az integrált kockázatkezelési rendszer működése. Integrált kockázatkezelési intézkedési terv: az integrált kockázatkezelési folyamat eredményeként létrejövő kockázatkezelési intézkedési terv, amely a szervezet céljaival kapcsolatos valamennyi olyan kockázat kezelését magában foglalja, amelyek kezelése a szervezet kockázati tűréshatárára tekintettel indokolt. Integrált kockázatkezelési rendszer: folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését. Integritás: személyes vagy szervezeti integritás. Általában szervezeti integritást értünk alatta. Integritás tanácsadó: a hivatali szervezet vezetője által az integritási és korrupciós kockázatok kezelésében való támogatásra és az integritásirányítási rendszer és a belső kontrollrendszer egyes elemei működtetésének koordinálására kijelölt, az államigazgatási szervnél foglalkoztatott személy. Integritási és korrupciós kockázatok felmérése: az Intr. 3. § (1) bekezdése által előírt kockázatfelmérés. Az integritásfejlesztési ciklus eleme. Integritási és korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló intézkedési terv: az Intr. 3. § (1)
6. oldal
bekezdése által előírt intézkedési terv. Az integritásfejlesztési ciklus eleme. Integritási kockázat: az államigazgatási szerv célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság, vagy egyéb esemény lehetősége. Integritásjelentés: az Intr. 3. § (2) bekezdése által előírt jelentés, amely az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló intézkedési terv végrehajtását és eredményeit foglalja össze. Az integritásfejlesztési ciklus eleme. Integritásirányítási rendszer: az irányítási és vezetési rendszer funkcionális alrendszere, amely az államigazgatási szerv integritás alapú működésének megteremtésében részt vevő személyek és csoportok tevékenységének — összehangolásával, a -Bkr. szerinti kontrollkörnyezethez illeszkedve biztosítja a szervezeti kultúra egységét az értékek, elvek, célkitűzések és szabályok meghatározása, a követésükhöz szükséges útmutatás és tanácsadás, a megfelelés nyomon követése és szükség esetén kikényszerítése útján. Interjú: két vagy több ember beszélgetése, melynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat nyerjenek egy meghatározott témakörben. Intézkedési terv: ha a szövegkörnyezetből más nem következik, az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló intézkedési terv. Kérdőív: adatgyűjtési eszköz, amely az adatközlők válaszainak rögzítésére szolgál, általában strukturált, előre rögzített kérdéssorok mentén. Kihatás: annak a hatásnak a mértéke és iránya (negatív vagy pozitív), amelyet egy esemény bekövetkezése a szervezeti célok elérésére gyakorol. Kiscsoportos beszélgetés: egyszeri moderált brainstorming a kockázatok azonosítása érdekében. Kitettség: a valószínűség és a kihatás — valamilyen módon — egyesített mértéke. Kockázat: a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény, ami bizonyos mértékben, negatív vagy pozitív irányban befolyásolja a szervezeti célok elérését. Kockázati tényező: kockázat okaként azonosítható körülmény. Kockázati univerzum: a szervezeti kockázatkezelés szempontjából jelentőséggel bíró dolgok összessége. Gyakorlatilag a folyamattérképpel azonos. Kockázatkezelési intézkedési terv: az azonosított, és a kockázati tűréshatárt meghaladó kockázatokkal szembeni válaszintézkedések összessége. Altalában az integrált kockázatkezelési rendszer keretében elkészített integrált kockázatkezelési terv. Kockázatkezelési rendszer: mechanizmusok rendszere, amelyek lehetővé teszik a szervezet tevékenysége alapján kialakított célokra ható negatív hatások vagy lehetőségek felismerését, elemzését és kezelését. Altalában integrált kockázatkezelési rendszert értünk alatta. Kockázatkezelési stratégia: egyes kockázatokkal kapcsolatos, tudatosan — választott magatartás. Kockázatmenedzser: a kockázatok kezelésének szervezéséért felelős személy. Kockázati tűréshatár: a kockázati kitettségnek az a szintje, amely felett a hivatali szervezet vezetője mindenképpen válaszintézkedést kíván tenni a felmerülő kockázatokra. Konszenzus: egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között. A konszenzushoz
7. oldal
való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. Kontrollkörnyezet: a vezetők és alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonyának, tudatosságának külső szemlélő számára megfigyelhető jelei. A - kontrollkörnyezet magában foglalja az egyéni és szervezeti integritás fejlesztését, az etikai értékeket, az érintettek szakmai kompetenciáját, a szervezet vezetésének filozófiáját és stílusát, a felelősségi körök kijelölésének, a beszámoltatásnak, valamint teljesítményértékelésnek a módszereit, továbbá a vezetők vezetési tevékenységének minőségét. Beletartoznak ugyanakkor a szervezet tevékenységét szabályozó intézkedések, a szabályozók rendszere és a szervezetet leíró dokumentumok is. Kontrolltevékenység: mindazok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy a vezetés által megfogalmazott célok és elvárások végrehajtásra kerüljenek, és az azokat veszélyeztető kockázatokat a tevékenység során a szervezet kezelje. A kontrolltevékenységek a kockázatok kezelésének eszközei. Koordináció: a szervezet tagjai cselekvésének összehangolása. Korrupció: az integritás hiánya. Korrupciós cselekmény: olyan szervezeti integritást sértő cselekmény, amelyet a Btk. is szankcionál. Korrupciós kockázat: olyan integritási kockázat, amely korrupciós cselekmény bekövetkezésének a lehetőségét jelenti. Közérdekű bejelentés: olyan körülményre irányuló figyelemfelhívás, amely körülmény orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. lehetőség: a szervezeti célok elérése szempontjából pozitív kihatású kockázat. Monitoring: nyomon követési mechanizmusok rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatok és a belső kontrollrendszer folyamatos megfigyelés és értékelés alatt álljon, így a szervezet kontrollrendszere rugalmasan tud reagálni a változó külső és belső körülményekhez. Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más — így különösen bírósági, közigazgatási — eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. Probléma: a szervezeti célok elérését már jelenleg is akadályozó körülmény. Részfolyamat: egy főfolyamatba tartozó, elkülönülő eredménnyel járó, egymáshoz kapcsolódó tevékenységek láncolata. Minden esetben lehetséges folyamatábrával ábrázolni. Szabálysértés: a Szabs. tv. által szankcionált cselekmény. Szabálytalanság: a szervezeti integritást sértő esemény korábbi elnevezése. Szándékosság: olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Személyorientált koordináció: egyrészt személyes hatásgyakorlás másokra egy cél iránti közös erőfeszítés érdekében, másrészt a közös értékek és célok folyamatos kimunkálása és a körülményekhez igazítása. Az angol , Leadership" kifejezésnek megfeleltethető. Személyes integritás: egy személynek az általa vallott értékeknek megfelelő viselkedése.
8. oldal
Szervezeti integritás: az államigazgatási szerv szabályszerű, a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése. Szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér. Szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozó bejelentés: olyan közérdekű bejelentés, amely az adott szervezet integritását sértő eseményre vonatkozik. Szervezeti kultúra: a szervezetben megjelenő értékek, attitűdök, szokások, vélekedések, hiedelmek összefüggő rendszere, amelynek közvetve és közvetetten tapasztalható részei (nyilvánvaló és rejtett, nehezen felismerhető elemei) is vannak. Technikai változás: olyan szervezeti változás, amely a szervezet működési módját érdemben nem változtatja meg, csak valamely részelem korrekcióját célozza. Technikai változás esetében valamilyen változás van a szervezetben, de maga a szervezet valójában nem változik. Technikai koordináció: jellemzően formalizált, dokumentált eszközökkel történő szervezeti koordináció. Transzformatív változás: olyan szervezeti változás, amely érdemben változtatja meg a szervezet működési módját. Transzformatív változás esetében maga a szervezet is változik. Tudatos gondatlanság: olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Valószínűség: egy esemény bekövetkezésének esélye. Veszély: a szervezeti célok elérése szempontjából negatív kihatású kockázat. Vezetői nyilatkozat: a Bkr. 11. § (1) bekezdése által előírt, a Bkr. 1. melléklete szerinti, a belső kontrollrendszer működéséről szóló vezetői nyilatkozat. II. BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA ÉS FELADATA A belső kontrollrendszer és ezen belül a belső ellenőrzés kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért az intézmény vezetője felelős. A 370/2011.(XII.31) Kormányrendelet 2.§.b. pontja alapján a belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézménytevékenységét fejlessze, és eredményességét növelje. Az intézmény céljai elérése érdekében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény irányítási és belső kontrollrendszerének eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát.
9. oldal
A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standartok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók, valamint a vonatkozó szervezeti belső szabályzatok alapján, a belső ellenőrzési vezető a belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzés feladata, hogy céljai elérése érdekében, - többek között — információt gyújt és értékel, elemzéseket készít, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad az intézmény vezetője számára a vizsgált folyamatra vonatkozóan, valamint a tudomására jutott jelentős kockázati kitettségről, eseményről, kontrollhiányosságokról az Intézmény vezetőjét azonnal tájékoztatja. Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. Az intézmény, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény (Gazdasági Csoport) közötti munkamegosztást és a többi intézménnyel felelősségvállalást a Munkamegosztási Megállapodás szabályozza. Az intézmény gazdasági feladatainak belső ellenőrzését a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály — Ellenőrzési Csoportja látja ell az éves ellenőrzési terv alapján. III. A BELSŐ KONTROLLKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE 1. A vezetés filozófiája, stílusa Az intézmény alapvető célját, jogszabályok, belső szabályzatok és utasítások valamint a stratégiai terv határozza meg. Ennek megfelelően az alapító okirattal összhangban stratégiai tervet kell készíteni, melyben meg kell határozni a hosszabb távú haladási irányokat, a megvalósítandó célok fontossági sorrendjét. A stratégiai tervet a szabályzat 1. számú mellékletében foglat tartalmi követelmények betartása mellett kell elkészíteni. A stratégiai tervet az arra épülő éves, vagy még annál is rövidebb időtartamú, a szervezeti egységekre lebontott, zárt és mérhető operatív célokra kell bontani. Az alapvető cél ismeretében elő kell írni a szervezet alrendszereire, folyamataira, szervezeti egységeire, és/vagy az egyénekre bontott, konkrét kritériumokat és felelősöket is megjelölő, számon kérhető operatív célokat, amelyek a stratégiai kontroll elemeiként működnek. Fontos követelmény, hogy az intézmény a rábízott eszközöket, forrásokat gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használja fel. Ennek érdekében ki kell alakítani azokat a mutatószámokat (indikátorokat), amelyekkel külön-külön és egymással összefüggésben is mérni lehet a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet.
10. oldal
A szervezetünk lineáris irányítással (alá- és fölérendeltségi viszony) működik, amelynek alapja, hogy a feladatok és hatáskörök, valamint a felelősség egyértelműen elhatárolásra kerültek. A szervezet felépítését áttekinthető módon a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 2. számú mellékletét képező szervezeti ábra tartalmazza. Ebből egyértelműen kitűnnek a szervezeti egységek megnevezései, azok vertikális és horizontális kapcsolatai, az alá- és fölérendeltség, az egymásmellettiség és az együttműködési kötelezettség viszonyai. A belső kontrollrendszer hatékony működtetése érdekében az intézményvetetőnek el kell köteleződnie a kontrollrendszer mellett és ezt az -elkötelezettségét a tetteivel (példamutatás) és következetességével demonstrálnia is kell a munka- társak részére. A vezetőnek a megfelelő vezetési stílus kialakítása érdekében figyelembe kell vennie a saját személyiségét és a környezeti adottságokat is. A vezetőknek tisztában kell lenniük a saját vezetési stílusukkal, illetve azzal, hogy az milyen hatással van a szervezetre, tekintettel arra, hogy a vezető által mutatottpéldának szervezeti kultúra formáló ereje van. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a jelen szabályzatban olyan kontrollkörnyezetet alakít ki melyben: a) világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatóak", b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén", d) átlátható a humánerőforrás-kezelés, e) biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése?. A belső kontrollrendszer azon elveket, eljárásokat, szabályokat foglalja magába, amely alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer egy összetett folyamat, melyet az intézmény vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik az intézményt érintő változásokhoz. A vezetőknek és a dolgozók minden szintjén részt kell venni ebben a folyamatban annak érdekében, hogy a kockázatokat meghatározzák, és ésszerű biztosítékokat biztosítsanak az intézmény kitűzött céljainak eléréséhez. A belső kontrollok biztosítják azokat a mechanizmusokat, amelyek az intézmény céljait veszélyeztető kockázatok megismeréséhez szükségesek, a vezetésnek kell meghatároznia a belső kontrolltevékenységeket, valamint figyelemmel kísérni és értékelni azokat. A kontrollkörnyezet létrehozásában a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének felelőssége, hogy pozitív kontrollkörnyezetet hozzon létre. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, 1 Módosította: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 16. $ d).
- Módosította: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 16. $ e).
3 Beiktatta: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 3. $ (1). Hatályos: 2016. X. 1-től.
11. oldal
az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az érdekekkel szemben. A belső kontroll egymással összefüggő elemei: e Kontrollkörnyezet e Kockázatkezelés e Kontrolltevékenység e — Információ és kommunikáció e Monitoring A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak az alábbi célok: e a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, e teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, e megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetészserű használattól. Az intézményi belső kontrollrendszer fő részei: e Kontrollkörnyezet kialakítása e Integrált kockázatkezelés rendszer, kockázat elemzés, kockázatkezelés e —Integritáskezelés, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje e — Információs és kommunikációs rendszer e — Monitoring (utóellenőrzés) e — Ellenőrzési nyomvonalak 2. Az integritás, etikai értékek A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény mindennapi hivatali/intézményi cselekvéseit meghatározó alapértéknek tekinti a következőket, e a hűség és elkötelezettség, e a nemzeti érdekek előnyben részesítése, e az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, e a méltóság és tisztesség, e az előítéletektől való mentesség, e a pártatlanság, e a felelősségtudat és szakszerűség, e az együttműködés, e az intézkedések megtételére irányuló arányosság, e a védelem. A lefektetett alapértékekkel szemben támasztható részletes tartalmi követelmények a következők: Minden dolgozótól elvárt általános magatartási formák:
12. oldal
e törvényesség, a köz és az állampolgárok szolgálata, a társadalmi elfogadottság erősítése, e szakmaiság, minőségi munkavégzés, felelősségvállalás, e elkötelezettség, megbízhatóság, lojalitás, tisztesség követelménye, e együttműködés, kiszámíthatóság, motiváltság, a testületi szellem erősítése, törődés a többi munkatárssal, e — ügyfelekkel való foglalkozás, e egymás közötti együttműködési kapcsolatok, e — partnerekkel folytatott tárgyalások, e munkamorál betartása, e magánéleti magatartás, e — a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülése. A vezetőkkel szembeni alapelvek: e példamutatás, e szakmai szempontok érvényesítése, e számonkérési kötelezettség. Szervezetünknél az etikai normák betartásával kapcsolatos tapasztalatokat a dolgozók teljesítményértékelésekor és minősítésekor (önértékelés) figyelembe kell venni, melyért a minősítést végző vezető felelősséggel tartozik. Az etikai vétségek, szabálysértések esetén az elkövetőkkel szemben a következő szankciók alkalmazhatók: e — szóbeli figyelmeztetés, e — írásbeli figyelmeztetés, e fegyelmi eljárás, e — visszaminősítés. Az etikai értékek elfogadásának, érvényesítésének helyzetéről egyrészt az ügyfelek (stb.), véleményéből, jelzéseiből, másrészt pedig, a munkatársak kérdőíves megkérdezésének, csoportmegbeszéléseinek, munkaértekezleteinek tapasztalataiból kell következtetni. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a kötelességi előírások betartása mellett olyan szabályzatokat adhat ki, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A belső szabályzatok kialakításánál: e az adott területre vonatkozó jogszabályi előírásokat, e a belső ellenőrzés megállapításait, javaslatait, e a külső ellenőrzés megállapításait, javaslatait figyelembe kell venni, ezért szintén a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője felelős. A kialakított belső szabályzatok lefedik a szervezet teljes tevékenységét, továbbá egyértelműen előírják:
13. oldal
e afeladat, e a ffelelősségi köröket, e a beszámolási kötelezettséget, e az ellenőrzési jogköröket. A szabályzatok aktualizálását, évente március 31-ig el kell végezni. Amennyiben év közben jogszabály módosítás, vagy belső szervezeti, személyi változások történnek, abban az esetben 30 napon belül szükséges a módosítások elvégzése. A szabályzatokban és a polgármesteri hivatal SZMSZ-ében rögzítettek és az azokban bekövetkezett módosítások megismeréséről a dolgozók , megismerési nyilatkozat"-ot tesznek, melyek a belső szabályzatok és az SZMSZ mellékletét képezik. A szervezetünknél jóváhagyott és hatályos belső szabályzatok jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. Szervezetünknél fontos cél, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás révén az emberi (humán-) erőforrások megszerzése, megtartása, megbecsülése, fejlesztése, hatékony és eredményes foglalkoztatása megvalósuljon. A humánpolitikai feladatokat, az Intézmény vezetője látja el, melynek konkrét feladatai az SzMSz-ben kerültek rögzítésre, továbbá a feladatot ellátók személyes munkaköri kötelezettségeit a munkaköri leírás tartalmazza. A humánpolitikai feladattal megbízott vezető alapvető feladata a kapacitás biztosítására ható külső és belső tényezők folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése az egyes tényezők kedvezőtlen hatásának mérséklése, illetve a kedvező helyzet kihasználására megoldási javaslatok készítése, a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, végrehajtása. A humánerőforrás gazdálkodás fontos eleme az azt befolyásoló külső és belső tényezők megismerése, melyek szervezetünknél a következők (pl): Külső tényezők Belső tényezők A költségvetési szerv földrajzi A szervezeti felépítés és az elhelyezkedése elhelyezkedés A társadalmi-gazdasági környezet Az elvárt , szolgáltatási" színvonal Az országos és területi ii dolgozókkal szembeni végzettségi, , hi épzettségi, gyakorlati, etikai gazdaságpolitika követelmények Területi munkaerő kínálat mennyisége — A bérezési lehetőségek Területi munkaerő minősége, szakmai A munkahelyi légkör összetétele Szervezetünk minden egyes munkakörére törvény/rendelet által meg van határozva hogy milyen iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel lehet azt a munkakört betölteni, ennek figyelembe vétele, betartása az intézmény vezetője feladata. Az írásba foglalt követelményeket a pályáztatás során a pályázati feltételek között ismertetni kell, hogy megfelelő színvonalú munkavégzésre alkalmas dolgozók jelentkezzenek és kerülhessenek felvételre. A munkakörök betöltésére meghirdetett pályázatokban pontosan és egyértelműen kell megfogalmazni azokat a követelményeket, amelyek az adott munkakör betöltésénél meghatározóak (iskolai végzettség, szakirányú képzettség, gyakorlati idő, magatartási követelmények stb.). Indokolt esetben külön ki kell térni azokra a sajátosságokra, amelyek a munkakör betöltésénél előnyt jelentenek (pl. művészeti program ismerete, azonos
14. oldal
munkakörben eltöltött időtartam stb.). A pályázatok előírtaknak megfelelő kiírása a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének feladata. Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését a büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább középiskolai végzettség, magyar állampolgárság mellett — azon túlmenően - meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, illetve gyakorlati idő kitöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz, továbbá képességhez kötheti. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelményeket a munkaköri leírások tartalmazzák. A felvételi eljárás során, a formai követelmények és a végzettséget, képzettséget bizonyító igazolások meglétének ellenőrzése mellett, személyes meghallgatás keretében meg kell győződni a jelentkező ambícióiról, érdeklődési köréről, probléma érzékenységéről, problémamegoldó képességéről, kommunikációs képességeiről, önmagával szembeni kritikai készségéről, számítógép kezelési ismereteiről stb. A felvételi eljárásban a következő személyek vesznek részt": e szakmai vezető e ágazati, szakmai képviselő e — bér- és munkaügyi ügyintéző, Az új dolgozók felvételét követően gondoskodni kell a dolgozók folyamatos képzéséről, továbbá a megfelelő anyagi és erkölcsi motiválásáról. Az intézmény vezetője köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A dolgozó köteles munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. Az új dolgozónak munkába állásakor valamennyi, a munkakörére vonatkozó szabályzatot, írásos utasítást, folyamatleírást rendelkezésre kell bocsátani, továbbá azokat az eszközöket, amelyek a feladat ellátásához nélkülözhetetlenek, melyért az intézmény vezetője a felelős. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a vonatkozó jogszabályok tartalma és a szervezeti egységek vezetői igényeinek figyelembevételével kell elkészítenie az új dolgozók képzésének rendjét, ami a következőkből tevődik össze: e a belépést követően az új dolgozónak mennyi idő elteltével, milyen formában és kinek kell számot adnia a részére átadott szabályzatok, folyamatleírások megismeréséről és elsajátításáról, e mikor és milyen tartalmú, ki által tartott általános vagy speciális képzésen, továbbképzésen kell részt vennie, e milyen formában tájékoztatják a különböző általános és speciális továbbképzési lehetőségekről, e — milyen módon győződnek meg a képzés, továbbképzés hasznáról, eredményeiről, e hogyan ismerik el a megszerzett tudásszintet. A szervezetünk vezetésének a feladata, hogy a dolgozókkal szemben képzettségi szintjének, gyakorlottságának figyelembevételével olyan továbbképzési követelményeket támasszon, 3 Amennyiben Felvételi Bizottság kerül létrehozásra, annak a feladatait szabályzatban kell rögzíteni.
15. oldal
amelyek megvalósítását a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik, és amelyek ténylegesen segítik a hatékonyabb munkavégzést. Szervezetünknél a következő képzési formákat alkalmazzuk:
- Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző
intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak,
- . Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem
állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban,
- Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek,
készségeinek, — képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére,
- Belső képzés: a munkáltató által a saját dolgozói részére saját
munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett továbbképzés,
- Nem formális tanulásnak minősülő képzések: a munkahely, társadalmi
és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igénye és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. A humánerőforrás gazdálkodás egyik fontos feladata, hogy a költségvetési szerv vezetése és a dolgozók együttesen találják meg azt az optimális képzési formát és tartalmat, amely mindkét fél számára biztosítja a képzés, továbbképzés révén elérhető kölcsönös előnyöket. 3. Szervezeti struktúra A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetése elkötelezett a világos szervezeti struktúra, átlátható folyamatok biztosításában. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait Munkamegosztási Megállapodás alapján történik. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátás Intézmény Gazdasági csoport által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a gazdálkodási részleg vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a gazdálkodási részleg költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait részletesen a gazdálkodási csoport ügyrendje tartalmazza. Az egyéb szervezeti egységek szervezeti struktúráját a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ 2. sz. melléklet) tartalmazza. 4. Belső szabályzatok kialakítása, felelősségi- és feladatkörök A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a kötelességi előírások betartása mellett olyan szabályzatokat adhat ki, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A belső szabályzatok kialakításánál, a felelősségi körök meghatározásánál:
16. oldal
e — engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárásokat, e a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, e — beszámolási eljárásokat figyelembe kell venni, ezért felelős a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője. A kialakított belső szabályzatok lefedik a szervezet teljes tevékenységét, továbbá egyértelműen előírják: e a feladat, e a ffelelősségi köröket, e a beszámolási kötelezettséget, e az ellenőrzési jogköröket. A szabályzatok aktualizálását, évente március 31-ig el kell végezni. Amennyiben év közben jogszabály módosítás, vagy belső szervezeti, személyi változások történnek, abban az esetben 30 napon belül szükséges a módosítások elvégzése. A szabályzatokban rögzítettek és az azokban bekövetkezett módosítások megismeréséről a dolgozók , megismerési nyilatkozat"-ot tesznek, melyek a belső szabályzatok és az SZMSZ mellékletét képezik.
- — mértéke (szervezetünk esetén ez például egy valamelyik operatív program keretén
belül elnyert pályázati projekt végrehajtása során felmerülő kockázatokhoz rendelt kockázati tűréshatárt jelentheti). , OI. . KOCKÁZATKEZELÉS Integrált kockázatkezelési rendszer Szervezetünknél az intézmény vezetője kockázatkezelési rendszert működtet, ebben felméri és megállapítja a szervezet tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meghatározza az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A szervezeti, és az annak alárendelt tevékenységi célok meghatározása mennyiségileg és minőségileg is mérhető alapot nyújt a kockázatok helyi azonosítására. Fontos, hogy a célok a szervezet minden szintjén ismertté váljanak, és az érintettek azonosuljanak velük, mert ez biztosítja a lehetőséget a kockázatok felismeréséhez, mennyiségi és minőségi méréséhez, valamint a szükséges válaszlépések meghozatalához. Kockázati tűréshatár A vezetők kockázatokkal kapcsolatos felelősségének terjedelme az egyes szinteken eltérő, ezért az egyes vezetési szinteken a kockázati tűréshatárok a következők szerint valósulnak meg:
- — Szervezeti szintű kockázati tűréshatár — Az egész szervezetre vonatkozó összes
kockázat mértékét figyelembe véve kerül kialakításra. A vezetés megítéli a kockázatoknak való kitettség elfogadható mértékét, és egy általános tolerancia
17. oldal
szintet határoz meg a szervezet számára (a szabályzat tekintetében ez az önkormányzat, költségvetési szerv, stb. egészének működése során felmerülő kockázatokra vonatkozó kockázati tűréshatárt jelenti).
- — Delegált kockázati tűréshatár — A szervezet egészére megállapított kockázati
tűréshatárt alapul véve kerül meghatározásra, hogy az egyes folyamatok vonatkozásában vagy szervezeti szinteken a kockázatok mekkora mértéke még elfogadható. Mivel egy adott kockázat a magasabb szervezeti szinten pontosan akkora fenyegetettséget jelent, mint az alacsonyabb szinteken (költségvetési szervek esetén ez a minisztérium, önkormányzat stb. egyes főosztályainak, részlegeinek feladat végrehajtása során felmerülő kockázatokra vonatkozó kockázati tűréshatárt jelenti), ezért a delegált tűréshatár csak kisebb lehet a szervezet egészére megállapított kockázati tűréshatárnál. (Ugyanis a szervezet egészének is vannak olyan kockázatai, amelyek csak a legfelső szinten kezelhetők, és ezért nem delegálhatók.) Projekt kockázati tűréshatár — Szervezeti szinten az adott időszak alatt futó projektek kockázta is jelentkezhet. Ezért a projektekre vonatkozó tűréshatárt is a szervezet egészére megállapított kockázati tűréshatár figyelembe vételével kell meghatározni. A projekt időtartama alatt változhat az elfogadhatónak ítélt kockázat IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉG —- SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRAÁSRENDJE TV.1. Kontrolltevékenység Szervezetünknél a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője köteles a kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, és erősítik a szervezet integritását. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését, különösen az alábbiak vonatkozásában?: a) a döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredmé- nyességi szempontú megalapozottsága, c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja. 3 Megállapította: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2016. X. 1-től.
18. oldal
Szervezetünknél a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan jelen szabályzat 2. sz. mellékletében felsorolt, (a költségvetési szerv vezetője által) jóváhagyott, a dolgozók által megismert, feladatköri elkülönítést rögzítő belső szabályzatok tartalmazzák. A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. CXII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a hivatkozott Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv kontrollrendszerének minőségét. A nyilatkozat mintáját a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője az egyes felelősségi köröket a belső szabályzatokban a következőképen szabályozta: Engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások A megfelelő szintű jóváhagyás, engedélyezés hiányában a tranzakció folyamatát megállító ellenőrzési pontok vagy folyamatok, amelyek hatékony működése szükségessé teszi a jóváhagyási, engedélyezési jogkörök egyértelmű telepítését, a helyettesítés rendjét, illetve a jóváhagyás, engedélyezés előtti ellenőrzések pontos elvégzésének meghatározását és dokumentálását. Szervezetünknél az engedélyezési (kötelezettségvállalás, utalványozás) és jóváhagyási (pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés) kontrollejárásokat a Pénzkezelési-, Kötelezettség vállalási-, és Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza, melyben a jogkörök pontos meghatározása és a helyettesítés rendje szabályozásra került. A dokumentumokhoz való hozzáférés A szervezet dokumentációs rendjének kialakítását, valamennyi tranzakció tartalmának, a felhasznált, illetve keletkezett dokumentumok útját előíró követelmények betartását megfelelően nyomon követő iratkezelést, szükség szerinti visszakeresésük lehetőségét jelentik. Szervezetünknél a dokumentációk útját az ,, Iratkezelési szabályzat" tartalmazza, melyhez kézzel vezetett iktatási rendszer kapcsolódik. Az információkhoz való hozzáférés A vagyontárgyak, eszközök fizikai védelmére, ellenőrzésére (pl. biztonsági és logikai ellenőrzési pontok), az információk biztonságára (pl. számítógépes iratok jelszavas védelme) kialakított ellenőrzési pontok, amelyek egy adott tevékenységben való részvételt, illetve felügyeletet csak meghatározott személyek számára tesznek lehetővé. Ez jelentheti a közvetlen fizikai, vagy a közvetett, dokumentumokon keresztüli hozzáférést is. Szervezetünknél az információkhoz való hozzáférést, a biztonságos kezelését az SZMSZ tartalmazza. Beszámolási eljárások A szervezet költségvetési beszámolójának elkészítését és a könyvvezetési feladatok folyamatos ellátását (könyvelés, egyeztetés, jóváhagyás, analitikus nyilvántartások) jelentő tevékenységek összességét értjük. Szervezetünknél a beszámoló készítésével összefüggő eljárásrendet a ,, Számviteli politika szabályzata" és a számviteli politikával összefüggésben kialakított szabályzatok tartalmazzák. IV.2. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 6 A 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés a)-c) pontjai.
19. oldal
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 6.§.(4) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjének kialakítása. A szabálytalanságok kezelésének általános célja, a működés során bekövetkező különböző zavarok, rendellenességek elhárítása és a hasonló események megelőzése. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja. hogy a különböző jogszabályokban, szabályzatokban és utasításokban meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések meghozatala és végrehajtása egységes elvek, előírások alapján történjen, továbbá, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához. Szabálytalanság fogalma A szabálytalanság fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a büntető, szabálysértési vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, kezelési útmutató) való eltérést jelent, mely az intézményi feladatellátás bármely folyamatában valamennyi tevékenységében és az egyes műveletekben fordulhat elő, a következményeit illetve az elkövetés módját tekintve lehet súlyos és kevésbé súlyos, illetve elhanyagolható. A szabálytalanságok tekintetében az elkövetés szempontjából alapvetően két csoportot különböztetünk meg: e szándékosan elkövetett szabálytalanság — valamely előírás, szabály tudatos megsértése, ha a dolgozó tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszegése céljából követi el, e gondatlanságból elkövetett szabálytalanság — ha a dolgozó véletlenül, figyelmetlenségből, hanyag munkavégzés következtében követi el. A szabálytalanság megelőzése és észlelése A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul. Az intézményben a szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos feladatokat a vezetőhelyettes — az adminisztrációt a munkaügyi ügyintéző bevonásával — végzi, aki felelős a: e —szabálytalanságok jelentéséért, e — szabálytalanság nyílvántartásáért, e a kapcsolódó intézkedések koordinálásáért. A szabálytalanság megelőzése A szabályozottság biztosítása, aszabálytalanságok megelőzése, megakadályozása elsősorban az Intézmény vezetőjének, az egyes munkaszervezetek és szervezeti egységek esetében pedig az érintett egység vezetőjének és dolgozóinak személyes felelőssége a jogszabályokban, az SZMSZ-ben illetve a többi szabályzatban, rendelkezésben meghatározottak szerint. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos intézmény vezetői feladata: e — biztosítani, hogy az intézmény a jogszabályok és azoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,
20. oldal
e folyamatosan figyelemmel kísérni aszabályozottságot, illetve a szabályok betartását, e gondoskodni arról, hogy az eszközökkel és a forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, e megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre, az intézmény működésével kapcsolatban, e olyan monitoring rendszert működtessen, amely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomonkövetését, e az intézményi strukturában meghatározott szervezeti egységek vezetői, folyamatba épített ellenőrzés ellenőrzési pontján dolgozó személyek hatáskörének , felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósuljon meg a szabálytalanságok megelőzése.a a szabálytalanság bekövetezése esetén megfelelő és hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön. A szabálytalanság észlelése A belső kontrollok működtetése során bekövetkező szabálytalanságot a kiépített rendszerre tekintettel a szabályozottságra figyelemmmel elsősorban a következő munkafázisért felelős dolgozó és ezt követően az intézmény középvezetői (vezetőhelyettes, bölcsőde vezető, munkaügyi ügyintéző), végső soron az intézmény vezetője észlelheti. Az intézmény valamely munkatársa, vezetője által észlet szabálytalanság esetén: e — Ha az intézmény valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, arról köteles közvetlen felettesét, illetve az illetékes felettasét értesíteni. e — Ha az intézmény vezetőhelyettese észleli a szabálytalanságot, akkor a hatásköri rendnek megfelelően köteles intézkedni a szabálytalanság megszüntetésére, illetve adott esetben jelezni az intézmény vezetőjének. e — Ha az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot, a pillanatnyi helyzetnek valamint aaz eljárásrendnek megfelelően megteszi a szükséges intézkedéséeket. Külső ellenőrzési, vagy más szerv által észlet szabálytalanság esetén e — Ha a Gazdasági Csoport, Fenntartó, belsőellenőr, észleli a szabálytalanságot, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján az intézmény vezetője intézkedési tervet készít a hibák kijavítására, a szabálytalanságok megszüntetésére. e Ha a külső ellenőrzést végző szerv Magyar Allamkincstár, Kormányhivatal észlel szabálytalanságot, akkor az ellenőrzési jelentésben rögzítettek alapján az intézmény vezetője intézkedési tervet készít a hibák kijavítására, a szabálytalanságok megszüntetésére. IV. 3. Intézkedések, eljárások A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja: e megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (megelőzés)
21. oldal
e — keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a feleősség megállapítása az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Szükséges intézkedések végrehajtásáért az intézmény vezetője a felelős, az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni. A kisebb súlyú szabályzalansággal kapcsolatos eljárás A kisebb súlyú szabálytalanságnak tekintjük azt a gondatlanságból elkövetett mulasztást, vagy figyelmetlenség miatt bekövetkező tévesztést (elírást), melynek maradandó hatása nincs, a keletkezett kár nem számottevő. A keletkezett kár akkor nem számottevő, ha normál munkamenet mellett a hiba kijavítható illetve a korrekció különösebb kötöttséggel nem jár, az intézményre nézve tartós negatív hatása nincs. A kisebb súlyú szabálytalanságok, hibák esetén a közvetlen vezető intézkedésén túlmenően külön intézkedésre, eljárásra nincs szükség, ha azonban a hiba előfordulásának gyakorisága nő, az illetékes vezető köteles a szükséges intézkedésteket megtenni a normál munkamenet helyreállítása érdekében. Az intézkedési jogosultság és kötelezettség a vonatkozó szabályzatokban, utasításokban, illetve a feladat és hatásköri rendben meghatározott. az a munkafolyamatba épített ellenőrzési ponthoz kapcsolódik. A szabálytalanság megszünésénél, a hiba kijavításánál a hatékonyságra és gyorsaságra kell törekedni. Jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás Jelentősebb súlyú szabálytalanságnak tekintjük, vagy súlyosan gondatlanul követték el, illetve gondatlanul, de hatása és súlya olyan mérvű, ami az intézménynek kárt okozhat, korrigálása, megszüntetése többletmunkát igényel, esetleg más szervezeteket is érint, vagy kártérítési, szabálysértési, esetleg büntető eljárás lefolytatását indokolja. Az intézményben a hibát, szabálytalanságot észlelő dolgozó köteles a számára előírt tájékoztatási, intézkedési kötelezettségét teljesíteni, ennek elmulasztása személyes felelősségét megalapozza. Az illetékes vezető a dolgozótól kapott tájékoztatást, vagy észlelést követően haladéktalanul köteles intézkedni a hiba, szabálytalanság megszüntetésére. Az intézményi rendből adódóan a szabálytalanság súlyától, jellegétől függően az egyes dolgozókat, vezetőket intézkedési és tájékoztatási kötelezettség terheli, a dolgozó adott esetben és végső soron az intézmény vezetőjét köteles értesíteni, aki az intézmény vezetőjeként felelős a jelentősebb súlyú szabálytalanság elkövetése esetén a szükséges intézkedések megtételére. A jelentősebb súlyú szabálytalanságokkal kapcsolatban a lehetséges eljárásokra irányadó főbb szabályok és rendelkezések funkciójukat tekintve két csoportra oszthatók: e — Az első csoport a hiba kiküszöbölésére, kijavítására, a hártányos következményeknek a — megszüntetésére vonatkozó rendelkezések, ezek általában a hatályos szabályzatokban, utasításokban, és az irányadó jogszabályokban meghatározottak. e A második csoport a személyi és anyagi felelősség kérdéskörét érinti. A személyi és anyagi felelősség kérdéskörén belül az eljárás a szabálytalanság jellegétől, súlyától többféle lehet, a főbb szabályokat ez esetben azonban az irányadó jogszabályok rögzítik A megindítható eljárás lehet: e kártérítési eljárás
22. oldal
e — szabálysértési eljárás e — büntető eljárás TV.4. Intézkedések eljárások nyomonkövetése Az intézmény vezetőjének feladata a kisebb súlyú szabálytalanságok kategóriáját meghaladó szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás figyelemmel kísérése, a Fenntartó tájékoztatása. Az intézményvezető köteles: e nyomon követni az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, e figyelemmel kíséri a vizsgálatok során készített javaslatokat, hozott döntések végrehajtását, e A feltárt szabálytalanságok figyelembe vételével a , szabálytalanság" lehetőségeket beazonosítani (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltatni az intézményvezető és a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban levő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. e — értékelni a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. Amennyiben a megtett intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a Fenntartót értesíteni kell további intézkedések meghozatala érdekében. IV.5. Az intézkedések, eljárások nyílvántartása A vezető feladata — az adminisztrációt a munkaügyi ügyintéző bevonásával — a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyílvántartása során: e gondoskodni a -— szabálytalansággal kapcsolatos — keletkezett — iratanyagok nyílvántartásának napra kész és pontos vezetéséről e egy elkülönített a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyílvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat az iratkezelési szabályzat szerint e — nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket e a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli, és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló kormányrendeletben meghatározottakat. A nyilvántartás a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv készítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló információkat tartalamaz: (szabálytalanság tipusa, szabálytalanság rövid leírása, kapcsolódó lezárult eljárás eredménye, érintettek száma, beosztása, esetleges kár mértéke, szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedés leírása)
- 3. melléklet
V. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER Szervezetünknél olyan rendszereket kell kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljussanak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez, - azok ne rekedjenek meg a szervezeti egység szintjén -
23. oldal
melyért a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a felelős. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Szervezetünknél a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjét a , Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének és a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának" szabályzata tartalmazza. A szervezetünknél kialakított és működtetett a rendszerbe beépített ellenőrzési pontok, kontrollok, céljuknak megfelelően adnak az esetek döntő többségében azonnal felhasználható információkat a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény (költségvetési szerv vezetője, szervezeti egység vezetője) számára. Az információk jelzés értékűek abból a szempontból, hogy az ellenőrzött tevékenységet a kitűzött céloknak megfelelően végzik, vagy a cél elérése a nem megfelelő munkavégzés miatt veszélyben van. Információ Az információs rendszerek pénzügyi, és nem pénzügyi, többek között megfeleléssel kapcsolatos információkat tartalmaznak, ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját. A szervezeten belüli adatokon túlmenően a szervezeten kívüli eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is foglalkoznak, amelyek a döntéshozatalhoz és jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalában alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információnak megfelelőnek, időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie. Szervezetünknél a megfelelő döntések meghozatalára az információval szemben támasztott követelmények a következők: e — megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van), e — időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá), e — aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ), e — pontos (korrekt, hibátlan), e — elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak). Az információra a szervezet minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a szervezet céljainak elérése érdekében. A vonatkozó és megbízható információt olyan formában és abban az időben kell az alkalmazottak tudomására hozni, hogy az lehetővé tegye a belső kontrollal kapcsolatos és más kötelezettségeik teljesítését. Szervezetünknél szervezeten belül és külső feleknek információkat átadni — dokumentáltan — levél vagy e-mail formájában lehet. Az így keletkezett iratokat a visszakereshetőség és a dokumentálás érdekében a Békéscsabai Egészségügyi — Alapellátási — Intézmény iktatásifügykövetési rendszerében rögzíteni és azonosító számmal kell ellátni. A szervezeten kívüli (külső feleknek) történő információ átadás során a kiadmányozást — az adott ügyintéző szignójával ellátott — dokumentumok tekintetében a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője (intézményvezető) végzi.
24. oldal
Kommunikáció A hatékony kommunikáció lefelé, horizontálisan és felfelé irányuló információ áramoltatást jelent a szervezetben, annak minden részében és teljes struktúrájában. A szervezet minden dolgozójához el kell jutnia a legfelső vezetés világos üzeneteinek, hogy a kontroll iránti felelősségeket komolyan kell venni. Minden alkalmazottnak tisztában kell lennie saját szerepével a belső kontrollrendszerben, valamint azzal, hogy saját tevékenysége hogyan viszonyul mások munkájához. Hatékony kommunikációt kell biztosítani minden irányban, lefelé, horizontálisan és felfelé a szervezet minden egységében és a teljes struktúrában, továbbá a külső szervezetekkel. Szervezetünknél a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény a vezetőségnek (költségvetési szerv vezetőjének, szervezeti egység vezetőjének) naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézményben a vezetőségnek (költségvetési szerv vezetőjének, szervezeti egység vezetőjének) közölnie kell a dolgozókkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. A kommunikációnak rá kell irányítania a figyelmet a hatékony belső kontroll fontosságára és elválaszthatatlanságára minden tevékenységtől. A szervezet dolgozóinak tudomására kell hozni a szervezet kockázatérzékenységét és kockázattűrő képességét, fel kell hívni a dolgozók figyelmét szerepükre és felelősségükre a belső kontroll elemeinek működtetésére. A belső kommunikáción túlmenően a vezetésnek biztosítania kell a megfelelő eszközöket a külső partnerekkel való kommunikációhoz mind az információk adása, mind az információk megszerzése tekintetében, mivel a külső kommunikáció olyan inputot biztosíthat, amely különösen nagy hatást gyakorolhat arra, hogy a szervezet milyen mértékben éri el céljait. Vertikális és horizontális kommunikáció Szervezetünknél a kialakított kommunikációs és információs rendszernek biztosítania kell a vertikális és horizontális információáramlást. A dolgozóknak üzenetet kell kapni a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjétől a kontrollok működéséről, az abból eredő kötelezettségekről. Az alkalmazottaknak ismerniük kell saját szerepüket a belső kontrollrendszerben, valamint azt, hogy saját tevékenységük hogyan kapcsolódik mások munkájához. Ezek figyelembe vételével a szervezetünkön belül a vertikális információáramlás feltételeit, a szervezet általános érvényű szabályaitól kezdve, a részterületek szabályozásán át, az egyedi, konkrét feladatellátás szabályozásáig, az eseti utasításig, egymásra épített, hierarchikus előírásokkal kell biztosítani. A horizontális információáramlás fontos feltétele szervezetünk működésének. Amíg a vertikális információáramlás az alá- fölérendeltség viszonyain alapul, tehát a felettes utasíthatja beosztottját, a beosztott pedig, köteles tájékoztatni felettesét, addig a horizontális információk áramlása általában azonos szinten álló vezetők, szervezeti egységek, dolgozók között zajlik, és a kölcsönösséget, az egymásra utaltságot, a koordinált együttműködést feltételezi. Az információk áramlását a megfelelő kommunikációs eszközökkel megbízhatóvá kell tenni, mind vertikálisan, mind horizontálisan, ezért szervezetünknél az intézmény vezetőnek gondoskodnia kell azoknak a kommunikációs eszközöknek a rendelkezésre bocsátásáról,
25. oldal
amelyek biztosítják a szükséges információáramlást. A kommunikációs eszközök közé tartoznak: a szabályzatok, folyamatleírások, utasítások, bemutatók, az ismertető előadások, konzultációk, a képzés és oktatás, a hírlevelek, a használati útmutatók, technológiai leírások stb., amelyek a hatékonyabb munkavégzést segítik. VI. NYOMON KÖVETÉSI (MONITORING) RENDSZER Szervezetünknél a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. Szervezetünknél az állapotok feltérképezése és felmérése mellett a folyamatba épített monitoring és az egyedi értékelések monitoring kombinációja kerül alkalmazásra. Folyamatba épített monitoring A folyamatba épített monitoring olyan rutintevékenységek összessége, ahol: e a figyelemmel kísérés és az értékelés az operatív működésbe beágyazott, e gyakran valós idejű, de mindenképpen jellemzője a hiba bekövetkezte és az észlelés között eltelt rövid idő, e a monitoringot végző személy maga is részt vesz az adott munkafolyamatban, vagy valamilyen felelőssége áll fenn azzal kapcsolatban, e a munkafolyamatért felelős vezető kapja az információt. Szervezetünknél a folyamatba épített monitoring a következő formákban valósul meg e — napi könyvelési tételek egyeztetése, e — beérkező és kimenő számlák egyeztetése, e előirányzatok teljesítésének felülvizsgálata, e likviditási helyzet (mutatók alapján) értékelése, Egyedi értékelések Az egyedi értékelés gyakran hasonló formában valósul meg, mint a folyamatba épített monitoring, azonban a két monitoring technika között a különbség számottevő. Az egyedi értékelést egyrészt külső, objektív, az operatív működéstől független egység végzi, másrészt az egyedi értékelés tárgya a belső kontrollok működése mellett a folyamatba épített monitoring eredményességének vizsgálata is. Amennyiben a folyamatba épített monitoring megbízhatóan és jól működik, az egyedi értékelés során felhasználhatók annak információi. Az egyedi értékelések formájában megvalósuló monitoring: e az operatív működéstől függetlenül valósul meg, e általában — de nem feltétlenül — periodikusan ismétlődik (havi/negyedéves/éves), vagy ütemezett,
26. oldal
e az értékelő szervezetileg is elkülönül az operatív működéstől, az értékelés eredményének végső címzettje a költségvetési szerv vezetője. Szervezetünknél az egyedi értékelés a következő formákban valósul meg: . belső ellenőrzés (éves munkaterv alapján), . Állami Számvevőszék, Magyar Államkincstár, Kormányhivatal . szervezeti egységeknél történő vezetői ellenőrzés Monitoring értékelések A monitoring rendszer inputját jelentő adatok előállítása, azok eljuttatása az értékelőhöz tipikusan a vizsgált kontrollfolyamatban részt vevő munkavállalók feladata. Az értékelés viszont különböző szervezeti szinteken valósulhat meg aszerint, hogy milyen típusú kockázat merül fel, milyen kontrollról van szó, mennyire automatizált a folyamat. Ennek megfelelően szervezetünknél az alábbi szinteken (formában) történhet az értékelés: e — Önértékelés: a legkevésbé objektív értékelési forma, azonban egyrészt mindenképpen jó kiindulópontot jelenthet a későbbi értékelések számára, másrészt az adott munkavállalóban tudatosítja a saját felelősségi körébe tartozó kontrollok fontosságát. e Munkatárs, értékelése: valamennyire objektív értékelés, ahol a munkafolyamatban rejlő kontrollhiányosságokra nagyobb valószínűséggel fény derül. e Független értékelés: objektív értékelési forma, ahol az értékelő nem visel semmilyen felelősséget az adott folyamatban és szervezetileg is független a folyamatért felelős szervezeti egységtől. (belső ellenőrzés, könyvvizsgálat, Allami Számvevőszék, stb.) A belső ellenőrzés szerepe szervezetünk belső kontrollrendszerében a következő: e a belső kontrollrendszeren belül a , monitoring" rendszerelem része, e — egyedi értékelést végez kockázati alapon elkészített terv szerint, e általában közvetett információkat használ fel, a folyamatba épített monitoring által megállapítottakat is feldolgozva, e független mind funkcionálisan, mind szervezetileg. A monitoring folyamat a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően szóbeli, vagy dokumentált módon zárul. A következtetések levonása és a javaslattétel után a szükséges intézkedés megvalósításának nyomon követése szintén a monitoring része. , VII. . ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Belső kontrollrendszer szabályzat 2020. július 01. napján lép hatályba. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének kell gondoskodni, hogy a Belső kontrollrendszer szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék,
27. oldal
annak tényét a szabályzat 4. számú mellékletében szereplő megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Az érintett dolgozók munkaköri leírásában szerepeltetni kell a Belső kontrollrendszer szabályzatban nevesített felelősségi, hatás és jogköröket, melyek elkészítéséért a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője a felelős. Békéscsaba 2020.év 06. hó 30. nap Bogár Éva költségvetési szerv vezetője
28. oldal
Belső kontrollrendszer szabályzat 1. számú melléklet A stratégiai tervnek tartalmaznia kell a szervezet legfőbb céljait, irányelveit és tevékenységeit. Igy többek között: e — mivel foglalkozik szervezet (miért foglalkozik azzal), e — jelölje ki a jövőre vonatkozó célokat és a célok megvalósításának mikéntjét is. A stratégiai tervnek biztosítania kell, hogy valamennyi érdekelt fél (a munkatársak és a felhasználók) számára érthető és világos legyen, hogy mi az intézmény feladata, és milyen célkitűzései vannak. Fontos, hogy a stratégiai terv be tudja bizonyítani, hogy az adott intézmény az erőforrásokat a legoptimálisabb módon, a prioritásokra fókuszálva képes használni. A tervnek tartalmaznia kell azt is, hogy az intézmény milyen módon fogja mérni a folyamatok előrehaladását, és miként fogja erről informálni az érdekelteket. A stratégiai tervnek a rövid és hosszú távú célkitűzéseket egyaránt tartalmaznia kell. A stratégiai tervet minden rövid távú terv-periódus lezárultakor újra át kell tekinteni, és ilyenkor sort kell keríteni a hosszabb távra szóló tervek ismételt ellenőrzésére, esetleges módosítására, korrekciójára, továbbá a következő - rövid távra szóló - terv elkészítésére is. A stratégiai terv készítésébe be kell vonni az érintetteket is. A stratégiai tervnek a következőket kell tartalmaznia: e — Az intézmény küldetésének, céljának és értékeinek bemutatását e Az intézmény jelenlegi állapotának leírását (erőforrások: anyagok, pénz, munkatársak, felszerelés, technológia, infrastruktúra, stb.; milyen szolgáltatásai vannak; a piackutatás eredményeit, a teljesítményértékelés, felhasználókkal történt konzultációk eredményeit; a szervezet erősségeit és gyengeségeit; SWOT analízist) e Annak meghatározását, hogy mekkora a távolság a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmények között (a küldetésben és célok között leírtak alapján) e Milyen módon valósítható meg a küldetésben megfogalmazott feladat, milyen célokat kell kitűznünk, és hogyan érhetjük el azokat - tehát annak kifejtése, hogy mily módon jutunk el a jelenlegi állapottól a küldetésben, stratégiai célokban megfogalmazott elérni kívánt helyzethez - hogyan hidaljuk át azt a távolságot, amely a két pont között van. e A szervezet működésére ható tényezők, problémák (Pl.: az adott terület - ahol a szolgáltatás történik - demográfiai elemzése, földrajzi elhelyezkedés hatása (vidéki, városi), társadalmi/gazdasági elemzés, milyen helyi, nemzeti, kormányzati célkitűzések, döntések gyakorolnak hatást munkánkra, céljainkra, esetleges forráshiány, stb.) e A cél eléréséhez szükséges irányelvek, célkitűzések megfogalmazása (a problémákat, az intézményünket befolyásoló tényezőket figyelembe véve). Itt a rövid távú célokat fogalmazzuk meg. A rövid távú célok specifikusak, mérhetőek, megvalósíthatóak, reálisak és konkrét időtartamra vonatkoznak. e — Cselekvési terv készítése (Ki mit fog csinálni, milyen határidővel) e — Költségvetés, költség-allokáció készítése e A teljesítménymérés-és értékelés módjának meghatározása 28
29. oldal
A stratégiai tervet úgy kell dokumentálni, hogy a a résztvevők (és minden érintett) számára világossá, áttekinthetővé váljanak a célok, feladatok és felelősségek, az ütemezések és a határidők, költségek stb. A stratégiai tervet a következőképpen kell felépíteni és dokumentálni: e — Bevezetés (küldetés, célok, jelenlegi helyzet, stb.) e — Hosszú távú tervek e — A szervezet működésére ható tényezők, problémák e — Rövid-és középtávú tervek e — Cselekvési terv e — Pénzügyi terv e — Emberi erőforrás tervezés e — Teljesítménymérés és értékelés e — Ha volt korábbi stratégiai tervünk, az előző terv áttekintése, az előző év eredményeinek elemzése e - Új középtávú cselekvési terv és célok meghatározása e — Hosszú távú cselekvési terv és célok meghatározása Minden változtatást és/vagy módosítást dokumentálni kell, és el kell juttatni minden érintetthez. A tervvel kapcsolatos megjegyzések jegyzőkönyveit a dokumentumok között meg kell őrizni.
30. oldal
Belső kontrollrendszer szabályzat 2. számú melléklet A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény jóváhagyott és hatályos belső szabályzatai a következők":
- — Belső ellenőrzési kézikönyv
- — Házirend szabályzata
- — Iratkezelési szabályzat
- — Kollektív szerződés
- — Közalkalmazotti szabályzat
- — Munkaidő nyilvántartási szabályzat
- — Munkavédelmi szabályzat
- — Riasztási terv szabályzata
- — Adatvédelmi és számítástechnikai védelmi szabályzat
- — Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok
- — Pénzkezelési szabályzat
- — Leltározási és leltárkészítési szabályzat
- — Eszközök, források értékelési szabályzata
- — Önköltségszámítási szabályzata
- — Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata
- — Bizonylati szabályzat és bizonylati album
- — Számlarend
- — Szervezeti és működési szabályzat
- — Tűzvédelmi szabályzat
- — Gazdasági szervezet ügyrendje
- — Munkaidő nyilvántartás, -elszámolás és túlóra
- — Gazdálkodási szabályzat,
- — Beszerzési szabályzat,
- A gépjárművek igénybevételének, használatának és költségelszámolásának
szabályzata,
- — Bel-és külföldi kiküldetések és devizaellátások szabályzata,
- — A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének és a kötelezően
közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata,
- — A vezetékes- és mobiltelefonok használatának szabályzata,
- — Szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje,
- — Integrált kockázatkezelési szabályzat,
- — Ellenőrzési nyomvonal.
7 Egyedileg kell számbavenni és felsorolni a szabályzatokat!! A felsorolás nem teljes körű felsorolás, az egyes intézményeknél különböző elnevezéseket használhatnak, ezért a felsorolás átfedéseket is tartalmazhat. 8 Beiktatta: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 3. $ (3). Hatályos: 2016. X. 1-től. 1
31. oldal
3. számú melléklet NYILATKOZAT A) AlUÍTott s szsszésssséééééééééééééég Ő sss sss sss s sss s sss ss s sss sss. KöltsÉgVetési SZEerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően ....... ee ess. ÉVben/időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam
- — a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről,
- — olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt,
valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására,
- — a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító
okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
- — a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról,
- — a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek
érvényesítéséről,
- — a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
- — a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,
- — az intézményi számviteli rendről,
- — olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és
szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,
- — arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő
eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget:
- Kontrollkörnyezet:
- Integrált kockázatkezelési rendszer:
- Kontrolltevékenységek:
- Információs és kommunikációs rendszer:
- Nyomon követési rendszer (monitoring):
Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv vezetőjeként eleget tettem a két évenként esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen-nem Kelt: esszét P.H. aláírás B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt: esszét P.H. aláírás 5? Megállapította: 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 15. $, 1. melléklet. Hatályos: 2016. X. 1-től. 1
32. oldal
4. számú melléklet Megismerési nyilatkozat A Belső kontrollrendszer szabályzatban foglaltakat 2020.07.01-én megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. 1
33. oldal
2